Tíz esemény, ami alaposan felbolygatta a hazai kulturális életet 2023-ban

Az egyik legnagyobb kulturális zászlóshajónk igazgatóválasztása hosszú hónapokig uralta a közbeszédet, ugyanis miután az első kör eredménytelenül zárult, a kulturális minisztérium újabb pályázatot írt ki a főigazgatói munkakör betöltésére. A második fordulóban már bőséggel akadtak indulók, köztük olyan nevek is, mint Rost Andrea vagy Miklósa Erika. Az akkori – és immár újra jelenlegi – főigazgatót és az általa vezényelt operaházi működést több ponton is kritikával illették pályázótársai, ám akadtak szép számmal olyanok is, akik kiálltak mellette. A várakozás ideje alatt néhány hazai portál igencsak túllőtt a célon, erről Ókovács Szilveszter így nyilatkozott lapunknak: „Botrányújságírás megy: rengeteg szivárgó cikkel sikerül válsághelyzet érzetét generálni ott, ahol se csőd, se abúzus, se botrány, se nézőhiány, se bevételi probléma, se korrupció nincs. A vérszag sok »éji vadat« megrészegít”. Végül hosszas huzavona és számos találgatás után Ókovács Szilveszter maradt az Operaház vezetői székében.

Amikor megjelent a Zeneakadémia új rektori tisztségére kiírt minisztériumi pályázat, szinte azonnal beindult a szokásos adok-kapok. Kultúrbotrány, méretes pofon – a megszokott provokatív hívószavakkal tálalták jól értesült médiumok a Zeneakadémia tisztújítását. A leköszönő rektor, Vigh Andrea összesen tíz évig vezette az intézményt, elődje, Batta András zenetörténész ugyancsak két ciklus erejéig.  A Zeneakadémia hanyatlása jó ideje beszédtéma volt, a válságnak számos jele mutatkozott. Éppen ezért a fenntartó olyan nemzetközi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rektort keresett az intézmény élére, aki visszaemeli az egyetemet a magyar zenei hagyományokat megillető helyre. Az egyetem szenátusa a pályázati kiírást diszkriminatívnek titulálta, mert az általuk támogatott Kutnyánszky Csaba nem felelt meg a kiírásnak. A pályázatot Keller András is benyújtotta, ám végül – miután a sajtó egy része – lejáratókampányba fogott, visszavonta pályázatát. Így a rektori feladatok ellátását jelenleg a megbízott rektorhelyettes, Kutnyánszky Csaba végzi.

Csák János kulturális és innovációs miniszter a World Press-fotókiállítás körüli mizéria után elbocsátotta L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját. Az indoklás szerint L. Simon olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette. L. Simon nem sokkal később, az MMA-s székfolaló beszédében elárulta: nehéz a magafajtáknak ebben a törékeny egyensúlyban megtalálniuk a saját útjukat, pedig – mint mondta – szorgalmasan próbálkozott. „És hogy őszinte legyek, naivitásom és az életösztönöm olyan erős, hogy ezt a fajta próbálkozást sorozatos bukásaim– ellenére sem adom fel. Annak ellenére sem, hogy azok, akik a sorsomról döntöttek, vagy nem értették vagy nem becsülték a vívódásaimat. Vagy nem láttak benne értéket, vagy éppen tartottak tőle, irigyelték a teljességre való törekvésemet. Addig is, amíg eldől a sorsom, s magam is végig gondolom, melyik úton menjek tovább, nekünk itt, a művészet egyik fellegvárában továbbra is »a mindenséggel kell mérni magunkat«” – fogalmazott.

Nem olyan rég baleset miatt szakadt félbe a Rómeó és Júlia előadás a Nemzeti Színházban. A rövid időn belül kiérkezett mentősök Szász Júliát és Horváth Lajos Ottót kórházba szállították. A balesetet megelőzően Horváth Lajos Ottó tartotta kolléganőjét, Szász Júliát egy kis erkélyen. A színész ekkor váratlanul megszédült, mindketten átestek a korláton, majd a színpad deszkáira zuhantak négy méter magasból. A színészeket a Semmelweis Egyetem traumatológiáján ápolták, mindkettőjüknek műtétre volt szüksége a kórházba szállítást követően. Azóta szerencsére már mindkettőjüket hazaengedték. Vidnyánszky Attila vezérigazgató a sajnálatos baleset hatására, elismerve vezérigazgatói felelősségét, lemondott a Nemzeti Színházban betöltött posztjáról. Döntéséről tájékoztatta a kulturális és innovációs minisztert, ám Csák János nem fogadta el a lemondást. A színházban belső vizsgálat indult, ezen kívül pedig foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával, hivatalból nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság is. Az eljárás feladata annak tisztázása, hogy a történtekért terhel-e valakit büntetőjogi felelősség. A belsős vizsgálat időközben lezárult, és kimondták: „senkit sem terhelhet egyszemélyi felelősség”, így Vidnyánszky Attila visszavonta felmondását.

Mint ismert: jelentős kedvezménnyel kaphatnak jegyet a Demokratikus Koalíció tagjai a fővárosi fenntartású Katona József Színházban a novemberi előadások jegyáraiból. „Köszönjük, hogy a DK közösségének tagja vagy, amit egy különleges lehetőséggel szeretnénk meghálálni! November végéig kedvezményesen – akár 30 százalékkal olcsóbban – vásárolhatsz jegyet Budapest egyik legjobb színházába, a Katona József Színházba!” – állt egy nyilvánosságra került levélben. A hír kirobbanása óta már több színházi és kulturális szereplő is kommentálta a történteket – Vidnyánszky Attila bicskanyitógatónak, Kálomista Gábor aggályosnak, Jordán Tamás pedig helytelennek nevezte a helyzetet. Végül a színház egyik közösségszervezője vitte el a balhét, akit elbocsátottak a színháztól. Az intézmény Facebook-posztjában utalt a történtekre. „A történteket magunk is elhibázottnak gondoljuk, ezért az események hatására a színházban átfogó vizsgálat indult és ennek eredményeképpen a szükséges munkáltatói intézkedéseket megtettük. Két munkatársunkat figyelmeztetésben részesítettünk, egy vezető beosztású dolgozónk pedig elhagyja a színházat” – fogalmaztak.

Az elképesztő érdeklődés miatt Baukó Attila, vagyis Azahriah, három teltházas koncertet ad majd Puskás Arénában. A 21 éves dalszerző-énekes minden kétséget kizáróan napjaink legnépszerűbb magyar előadója: YouTube-megtekintései mindjárt átlépik a 350 milliót, Spotify-on havonta több mint 680 ezer hallgatója van; a magyar streamelők a DESH-sel közös Pullupot hallgatták meg a legtöbbször 2022-ben – az NMHH hivatalos statisztikái szerint 6,5 milliószor. Először megtöltötte a Budapest Parkot, tavaly a Sziget nagyszínpadán lépett fel, idén pedig telt házas koncertet adott a Papp László Budapest Sportarénában – ennek a folyamatnak a következő lépése a Puskás Aréna, mint koncerthelyszín. 2024. május 24-én, 25-én és 26-án lép majd fel.

Mácsai Pál alapította, és húsz éve ő vezeti az Örkény Színházat, de októberben bejelentette, hogy nem folytatja tovább. Mint a színház közleményéből kiderül, saját maga kérte fel az utódját, a kulturális menedzser Gáspárt Mátét. Egy menedzserigazgató kinevezése még ma is ritkaságnak számít itthon, és az Örkényben is nagy váltást jelent, de a folytonosság is biztosítva lesz: Bagi Andrea marad a gazdasági vezető, a művészeti vezető pedig a színház egyik színésze és rendezője, Polgár Csaba lesz. „Miután a koncepciót a szakmai bizottság 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett támogatta, a Fővárosi Közgyűlés december 13-i ülésén Gáspár Mátét az Örkény István Színház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, 2025. március 1. napjától 2030. február 28. napjáig terjedő határozott időtartamra egyhangúlag megválasztotta” – olvasható a színház honlapján.

Az Európai Filmakadémia elnökének és igazgatótanácsának tiszteletbeli díját (Honorary Award) Tarr Béla magyar filmrendező vehette át. A Kossuth-díjas rendező és forgatókönyvíró munkásságát december elején itthon Prima Primissima díjjal is elismerték. Ez nem az első neves filmművészeti elismerése Berlinben, 2011-ben a nemzetközi filmfesztiválon A torinói ló című filmjét az év második legjobb alkotásának ítélték.

Demeter Szilárd októberben jelentette be, hogy újraindul a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatói tisztségéért. Az újraindulását azzal indokolta, hogy 2019-ben megfogalmazott terveit nem tudta teljes mértékben megvalósítani. Szerinte ebben a Covid-járvány és az energiaválság, az orosz-ukrán, valamint a nemrégiben kirobbant a közel-keleti háború is nagy szerepet játszott. Az ellenzéki sajtó persze egyből a volt igazgató bukásáról cikkezett, végül egyedüli pályázóként újabb öt évre Demeter Szilárd maradt a PIM élén. „Ahogy vártam, a belső információáramlás természetes következményeként menetrendszerűen elindultak mindenféle pletykák, nerológiai megfejtések selyemzsinórokról, belháborúkról, nagysúlyú ellenfelekről, a meggyengülésemről, a szokásos konteóburjánzás. Hagytam, hadd burjánozzanak a névtelen forrásokból származó, »biztos információkon« alapuló megfejtések. Egyrészt azért, hogy a konjuktúrabarátok békén hagyjanak, és ez be is jött. Másrészt azért, hogy a vélt vagy valós ellenfeleim/ellenségeim kijöjjenek a fényre. Egy részük ki is állt a magára irányított zseblámpafénybe, nem mintha fontosak lennének, de nem véletlenül sorolok neveket: ilyenek, mint Krusovszky Dénes, aki a Magyar Narancsban fogadatlan életrajzírómként pont annyira erőtlen és unalmas, mint regényíróként, vagy a HVG kultúrkomiszárja – Hamvay?, azt hiszem, így hívják –, aki, sajnos, buta, ezért számomra érdektelen cikkekben támadott, mások viszont a médium miatt hisznek neki, a népszavásokat, 444-eseket, magyarhangosokat stb. már nem is néztem, csak a napi sajtószemle miatt tudok róluk” – kommentálta újrázását Demeter lapunknak.

Hatvankét éves korában meghalt Palotai Zsolt, avagy DJ Palotai, az egyik legismertebb magyar underground DJ, akinek a neve összefonódott a Tilos Rádióval is. Palotaira az elektronikus zene, a drum and bass és a breakbeat egyik legfontosabb meghonosítójaként tekintettek, a kilencvenes évek elejétől a magyar zenei élet fontos alakja volt. A rendszerváltás időszakában a Tilos az Á Klub művészeti vezetője, majd a Tilos Rádió zenei főszerkesztője volt. A DJ éppen halála napján kapott rangos díjat Budapesttől, a Pro Cultura Urbis elismerésben részesítették Budapest zenei életében végzett több évtizedes munkássága, a magyar underground kultúrára gyakorolt megkerülhetetlen hatásának elismeréseként, de ahogy Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjából kiderült, személyesen már nem tudta átvenni Palotai a díjat.