Megtalálni a metafizikát, kiállni a demográfiai válságot és eligazodni a háborún. Megjelent az új Kommentár, fókuszban az ifjúkonzervatívokkal.
Megjelent a Kommentár konzervatív folyóirat legújabb száma, melynek témája ezúttal az ifjúkonzervatívok. Balázs Géza nyelvész öt pontban írt a magyar nyelvstratégia fontosságáról. „A világ a mi képzetünk, tartják egyes filozófusok. Az ember mint személyiség a fogalmak s a fogalmakat tükröző, megvalósító szavak révén létezik. A nyelv segítségével értelmezi a világot és önmagát. Ezért a nyelvi kultúra sérülése a létezés, az önmegélés, a személyiség beszűkülését hozza magával.”
Fekete Balázs jogász Tellér Gyulának írt nekrológot. „Tellér Gyula halála korszakhatár. (...) Végiggondolni is kihívás, micsoda történelmi tapasztalat egyesülhet egy ilyen életpályában” – írja a szerző. Fabó Edit történész a kiegyezés utáni magyar politikai stratégiákról írt. „Az 1867-es kiegyezéssel lehetővé vált az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot is kiváltó polgári átalakulás kiteljesedése a társadalomban, az állami, a gazdasági és a kulturális életben egyaránt.” Lakatos Dorina történész az ÁVH-ban betöltött női szerepektől közölt értekezést. Meglátása szerint „A kommunista államvédelemben szerepet vállaló nők sorsa, személye nagyrészt feltáratlan, így a történelem számára az említett nők láthatatlanok maradtak, akárcsak a nyilasmozgalom női résztvevői. Ennek oka abban keresendő, hogy a különböző politikai intézmények gyakran észrevehetetlenné teszik a bennük dolgozó nőket.”
Kovács Flóra irodalomtörténész Hankiss Ágnes munkásságát tekintette át. „Ha Hankiss Ágnes munkáira tekintünk, akkor viszonylag egyértelműen kijelenthetjük, hogy a szerző nagyon jó érzékkel tapintott rá a történelem interpretációtól függő voltára. Ennek ellenére vagy esetleg éppen ebből adódóan, újra és újra nekifogott, időnként személyre koncentráltan, időnként pedig elméleti síkon megnyilatkozni a múltról vagy annak egy adott szegmenséről”, olvasható a folyóiratban.
Biró András elemző a független Európa képéről írt az európai stratégiai autonómia lehetőségein belül. A szöveg – Schöpflin György definíciója alapján – Európa alatt az Európai Unió politikai közösségét érti, és érvel a tudatos és végiggondolt drasztikus európai paradigmaváltás mellett. Czopf Áron történész írásában kifejti, miért kell fiatalnak lennie egy kultúrának, de kritikáját is megfogalmazza, miszerint
a polgári filozófia folyton csak maszatol.
Az ipari forradalom csak tömeges szolgaságot hozott, ezért rá kell találnunk azon kérdésekre, melyek ébren tartják a sors eszméjét posztindusztriális társadalmunkban.
Flick László politológus a teremtő konzervatív hagyományról szóló írásában az elméleti és gyakorlati konzervativizmusról, a józan ész védelméről és a személytelen felelősség koráról ír.
Halkó Petra közgazdász a megújulás forradalmáról fejti ki gondolatait a huszadik században. Mint megállapítja,
a liberális demokrácia aláássa a közjó érdekeit,
ezért döntő nemzetgazdasági jelentőségű az autonómia. A tudatos nemzetállami léthez viszont illő kulturális stratégia is kell.
Jancsó András politológus a metafizika világába kalauzolja az olvasót, ahol a Feltétlenre alapozott végső megalapozottságot keresi. A szerző szellemi készenlétet hirdet, hiszen rehabilitálni kell a metafizikai gondolkodást, Veszprémy László Bernát történész, lapunk munkatársa pedig egy ismeretlen koncepciós per történetét mutatja be.
Kohán Mátyás újságíró, lapunk munkatársa demográfiaálló konzervativizmusról írt, hiszen az egyén mikroszintjén kell összekapcsolni az értékeket és érdekeket, Lisztóczki Péter pedig a regionális konzervativizmus lényegét mutatja be.
Kosztur András történész a Nyugat alkonyáról és az eurázsiai forradalomról írt, míg Leimeiszter Barnabás újságíró tíz gondolatot osztott meg Dominique Venner emlékére.
Békés Márton történész, főszerkesztő a magyar ifjúkonzervativizmus száz évét (1839-1945) mutatja be írásában, hiszen
a magyar konzervativizmus sokkal tiszteletre méltóbb, gazdagabb és felemelőbb történelmet tudhat magáénak, mint gondolnánk.
A 21. századból visszatekintve jól látszik, hogy egy olyan egységes, százéves gondolati örökség húzódik az 1830-as évek utolsó harmadától egészen a Bethlen-korszakig, amely szerves fejlődés – áthagyományozódás és továbbfejlesztés – révén egyre többrétegűbb, ugyanakkor koherensebb lett” – fejti ki a történész.
Pető Zoltán politikatudós a weimari Németország Jungkoservativ-csoportjáról, Fábián István a konzervatív fiatalságról írt. Hidvégi Áron és Hortay Olivér elemzők írásának központjában a megélhetés és a háború, a békepárti lakosság és a háborúpárti elit áll, míg Pulay-Nikitits András mérnök Koszovó destabilizációjáról írt cikket. Ezen felül recenziók olvashatók Molnár Attila Károly, Heil Kristóf, Peti Bernadett, Cs. Kiss Lajos, Bartha Ákos, Fekete Rajmund és Balázs Géza könyveiről.
Fotó: Facebook, a Kommentár hivatalos oldala
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A történész vélhetően hergelésnek szánta a fotót, amivel ismét bakot lőtt.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
