Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze szerint a kárpátaljai magyarok helyzete a háború után akár minden eddiginél is rosszabbra fordulhat, kvázi rabszolgaként kényszeríthetik őket az újjáépítésre.
Az Origó arról készített összeállítást, hogy milyen elképesztő megaláztatásokat élnek át a magyarok az ukrán nyelvtörvénytől kezdve a kegyetlen kényszersorozásokig, az ukrán-magyar kettős állampolgárok magyar útlevelének érvénytelenítésétől a munkácsi turulszobor ledöntéséig. S a helyzetük karácsonykor sem javult.
Miközben mi, itt Magyarországon 1300 iskolában és óvodában fogadunk be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, addig Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye.
2015 óta jó néhány olyan jogszabály született, amely lépésről lépésre sértette meg és csökkentette az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó kisebbségi jogokat.
1896-ban a magyar állam a honfoglalás ezeréves évfordulójára emlékezve állított turulszobrot a munkácsi várban. A szobrot kétszer is ledöntötték az ukránok, először 1921-ben, aztán a helyreállított szobrot nemrégiben újra. Ezek a lépések mind Ukrajna ellenségességét mutatják a magyarsággal szemben. Ezek után nem meglepő hát, hogy a magyarok elsöprő többsége nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, sem a NATO-ba való felvételét.
A Századvég Kontextus című műsorában három kárpátaljai származású magyar művész: a világhírű rendező-főigazgató, Vidnyánszky Attila, valamint a Nemzeti Színház két vezető színésze, Trill Zsolt és Szűcs Nelli is beszélt a magyarüldözésről.
Vidnyánszky egy érzékletes példát hozott fel a kárpátaljai magyarok erőszakos ukránosítására.
A megyei vezető megkérdezi Kárpátalján tőlük, magyaroktól, játszanak-e ukrán darabot? És akkor elkezdenek magyarázkodni, hogy mi magyar színház vagyunk. De hát miért nem vesznek fel ukrán színészeket? – kérdezi – és akkor tudnának ukrán darabot is ukrán nyelve játszani, mondta az ukrán politikus.
Szűcs Nelli elmondta, kárpátaljai magyarként egy éve nem járt beregszászi otthonában, és ha a határra gondol, félelmet érez.
Trill Zsolt is sokat beszélt a külhoni magyar embereket Ukrajnában ért drámai sérelmeiről.
Szerinte a kárpátaljai magyarok helyzete a háború után akár minden eddiginél is rosszabbra fordulhat. Még azt sem tartja kizártnak, hogy az ukrán politikai vezetés kényszeríteni fogja a kárpátaljai magyar férfiakat, hogy kvázi rabszolgaként segítsenek Ukrajna újjáépítésében.
Nyitókép: Kárpátaljai óvodások, Magyar Református Szeretetszolgálat, Kiszó
A köztársasági elnök elítélendőnek nevezte Oroszország akcióját, és kiemelte, Magyarországnak egyenlőre nincs információja személyi sérültekről.
Dunda György tudósító kiemelte, mindeközben Zelenszkij tanácsadója jósnőktől kér segítséget az Ukrajnát meghatározó kérdésekben.
Egy jogi státusz elég lehet ahhoz, hogy fiatal férfiak is a frontra kerüljenek.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
A Fidesz frakcióvezetője megszólalt a Kárpátalját ért támadással kapcsolatban.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
2,4-es magnitúdójú földrengés volt a Zala vármegyei Nagykanizsa térségében.
Őszintén beszélt a KDNP-s képviselő.
