Sajátjaikra vadásznak
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze szerint a kárpátaljai magyarok helyzete a háború után akár minden eddiginél is rosszabbra fordulhat, kvázi rabszolgaként kényszeríthetik őket az újjáépítésre.
Az Origó arról készített összeállítást, hogy milyen elképesztő megaláztatásokat élnek át a magyarok az ukrán nyelvtörvénytől kezdve a kegyetlen kényszersorozásokig, az ukrán-magyar kettős állampolgárok magyar útlevelének érvénytelenítésétől a munkácsi turulszobor ledöntéséig. S a helyzetük karácsonykor sem javult.
Miközben mi, itt Magyarországon 1300 iskolában és óvodában fogadunk be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, addig Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye.
2015 óta jó néhány olyan jogszabály született, amely lépésről lépésre sértette meg és csökkentette az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó kisebbségi jogokat.
1896-ban a magyar állam a honfoglalás ezeréves évfordulójára emlékezve állított turulszobrot a munkácsi várban. A szobrot kétszer is ledöntötték az ukránok, először 1921-ben, aztán a helyreállított szobrot nemrégiben újra. Ezek a lépések mind Ukrajna ellenségességét mutatják a magyarsággal szemben. Ezek után nem meglepő hát, hogy a magyarok elsöprő többsége nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, sem a NATO-ba való felvételét.
A Századvég Kontextus című műsorában három kárpátaljai származású magyar művész: a világhírű rendező-főigazgató, Vidnyánszky Attila, valamint a Nemzeti Színház két vezető színésze, Trill Zsolt és Szűcs Nelli is beszélt a magyarüldözésről.
Vidnyánszky egy érzékletes példát hozott fel a kárpátaljai magyarok erőszakos ukránosítására.
A megyei vezető megkérdezi Kárpátalján tőlük, magyaroktól, játszanak-e ukrán darabot? És akkor elkezdenek magyarázkodni, hogy mi magyar színház vagyunk. De hát miért nem vesznek fel ukrán színészeket? – kérdezi – és akkor tudnának ukrán darabot is ukrán nyelve játszani, mondta az ukrán politikus.
Szűcs Nelli elmondta, kárpátaljai magyarként egy éve nem járt beregszászi otthonában, és ha a határra gondol, félelmet érez.
Trill Zsolt is sokat beszélt a külhoni magyar embereket Ukrajnában ért drámai sérelmeiről.
Szerinte a kárpátaljai magyarok helyzete a háború után akár minden eddiginél is rosszabbra fordulhat. Még azt sem tartja kizártnak, hogy az ukrán politikai vezetés kényszeríteni fogja a kárpátaljai magyar férfiakat, hogy kvázi rabszolgaként segítsenek Ukrajna újjáépítésében.
Nyitókép: Kárpátaljai óvodások, Magyar Református Szeretetszolgálat, Kiszó