Trump nyomot akar hagyni Washingtonon: hatalmas építkezési projektekbe kezdett

Vajon száz év múlva tudni fogják az amerikaiak ki volt az elnök 2026-ban? Valószínűleg kevesen vannak az átlag szavazók közül, akik meg tudnák mondani ki volt az Egyesült Államok elnöke 1926-ban. Donald Trump azonban mindent megtesz, hogy őt ne lehessen elfelejteni. Bár Trumpot stílusa és tévés karrierje miatt gyakran komolytalan figuraként kezelik a médiában, de az elnököt kifejezetten foglalkoztatja a saját öröksége. Első ciklusa, majd a bukása és Biden elnöksége megmutatta: egy elnök legfontosabb döntéseit könnyen felülírhatja az utódja. Az egyetlen, ami nem veszik el az-az, amit szó szerint kőbe vésnek. Trump az első ciklusa alatt szembesült azzal, hogy belpolitikai ügyekben folyamatosan akadályokba ütközik, és saját szövetségesei megkötik a kezét a Kongresszusban. Az elnöki rendeletek kapcsán pedig megtapasztalhatta, hogy az, amit ő egy tollvonással elfogadott, azt Joe Biden egy tollvonással visszavonta. Így aztán, mikor 2025-ben visszatért a fehér házba, egy egészen másfajta örökségen kezdett el dolgozni. Ez pedig egy hatalmas építkezési projekt, amely éppen egybe esik az Egyesült Államok 250. születésnapjával. Projektjét a demokraták a diktátorok építési mániájához hasonlítják, de a republikánusok azzal érvelnek, hogy a modernista épületek után az elnök visszahozza a szép szövetségi épületek hagyományát. 

 Trump ugyan ingatlanfejlesztő háttérből jön, de az első ciklusa alatt az egyetlen nagy projektje a határfal volt, amely soha nem nyerte el az ígért formáját. A 2020-as választási bukása után kiadott azonban egy elnöki rendeletet, amely tulajdonképpen akkor értelmetlen lépésnek tűnt, de előirányozta a mostani projektet. A rendelet kimondta, hogy az ország egész területén a jövőben épülő szövetségi épületeknek „gyönyörűeknek” kell lenniük, és lehetőleg klasszikus görög, római vagy hasonló stílusban kell megépülniük. Az elnököt akkor azonnal rasszizmussal vádolták ellenfelei, azt állítva, hogy a „klasszikus építészet” az csak kódnyelv arra, hogy „fehér építészet”. Négy évvel később Trump újra diadalmaskodott a választáson és gyorsan be is jelentette Washington DC megújítását.  

Washington DC az emlékművek városa, szinte nincs olyan elnök, akiknek ne lenne a város valamely pontján elhelyezve egy szobra. Emlékművek szempontjából a legfontosabb terület az úgynevezett National Mall, itt található a Lincoln és a Washington emlékmű, valamint a legtöbb múzeum is.

Első nagy projektként kezdeményezte a Kennedy Center felújítását, amit a központ baráti új vezetése átnevezetett „Trump-Kennedy Centerre”, amely demokrata oldalon felháborodást, republiánus oldalon pedig leginkább megrökönyödést okozott. A döntést végül egy bíró felülírta arra hivatkozva, hogy mivel az eredeti nevet a Kongresszus szavazta meg, ezért csakis a Kongresszus nevezheti át. A központ fellebezett a döntés ellen. 

Trump minden projektjét övezik hasonló viták, különböző történelmi szervezetek tiltakoznak a restaurálás, vagy éppen az építkezések ellen, majd pert is indítanak. Mivel Washington DC demokrata fellegvár ezért a helyi bírók általában egy időre meg tudják akasztani az építkezéseket. 

Trump bálterme

A legnagyobb és legtöbbet emlegetett építkezése Trumpnak a fehér ház bálterme, amely miatt az elnöki rezidencia keleti szárnyát ledózeroltatta. 

A National Trust for Historic Preservation pert indított a Trump-kormány ellen annak érdekében, hogy állítsák le a bálterem építését. A keresetben azzal érvelnek, hogy a kormányzat – a keleti szárny lebontásával – megkerülte a törvényben előírt felügyeleti eljárásokat, ideértve a kongresszusi jóváhagyást, a környezeti hatástanulmányokat és a hatósági vizsgálatokat is. Egy bíró egy időre le is állítatta a felszíni építkezéseket. 

A demokraták gyakran kiemelik, hogy a bálterem hatalmas összegbe fog kerülni, a jelenlegi becslések szerint meghaladhatja a 400 millió dollárt. Trump ezt adományokból fedezi, és a listán olyan tech-cégek is szerepelnek, mint az Apple és az Amazon. Miután egy merénylő lövöldözni kezdett a washingtoni tudósítók vacsoráján, ahol az elnök valamint az alelnök is jelen voltak, az adminisztráció rámutatott: ha megépül a bálterem, soha nem fordulhatna elő hasonló eset. 

Egy másik sokat vitatott projekt a Lincoln emlékmű medencéjének a felújítása. Trump azt szerette volna, ha végre tényleg tiszta lesz a medence vize. A visszatükröződő medencét lecsapolták, kifestették, majd újra felöltötötték. A víz azonban néhány napon belül újra bezöldült. 

A medence körüli felfordulás azt is jól illusztrálja, hogy Trump pont egy olyan városban próbál építkezni, ahol a lakosság 90%-a ellene van. A két ismert projekt mellett még egy tucatnyi restauráció is zajlik, amelyek a New York Times becslése szerint 1 milliárd dollárba fognak kerülni. 

Néhány a projektek közül és költségük :

• Bálterem építése (400 millió dollár)
• A bálterem bunkerje és biztonsági központja (400 millió dollár)
• Kennedy Center felújítása (250 millió dollár)
• A város szökőkútjainak restaurációja (58 millió dollár)
• Lafayette Park helyretétele (17 millió dollár)
• A Lincoln-emlékmű tükrözőmedencéje (16 millió dollár)
• Szobrok aranyozása: (5,1 millió dollár)

Minden egyes projekt folyamatos ellenkezés közepette zajlik: tüntetések és perek követik egymást. A demokrata város lakói ugyanis úgy gondolják, hogy Trump „elrontja” a történelmi épületeket a felújításokkal, az új emlékműveket pedig szerintük hiúságból akarja állítani. Az bizonyos, hogy az elnök valóban nyomot szeretne hagyni a városon. A republikánusok szerint Trump az építkezésekkel is a „Make America Great Again” ígéretéhez szeretne hű maradni. 

Az összes projekt közül talán a legextravagánsabb a diadalív terve. 

A diadalív 76 méter magas lenne, amely nagyjából egy húszemeletes ház magassága, és az a mottó állna rajta, hogy: „One Nation Under God” (Egy Istennek alárendelt nemzet), tetején pedig egy arany Szabadság-szobor emelkedne, kinyújtott arany szárnyakkal.  Az ív talapzatának mindegyik sarkán egy arany oroszlán ülne.

Trump kijelentette, hogy azt szeretné, ha ez lenne a világ legnagyobb diadalíve:

A diadalív meglehetősen szokatlan ötlet, különösen mert hagyományosan a diadalívek sikeres katonai hódításokat ünnepeltek. Vajon milyen a diadalt fog a Trump által megálmodott emlékmű hirdetni? A látképbe mindenestre bele fog illeni, hisze Washington leghíresebb épületei nagyrészt mind az ókori Rómát idézik meg. Az is bizonyos, hogy Trump felújításai feletti morgás és szkepticizmus sokkal inkább szól magának az elnök személyének, mint a projektjeinek. Másrészt azok, akik eddig is utálták Trumpot, egy újabb okot találnak arra, hogy diktátornak nevezzék, amiért ennyire nyilvánvalóan szeretné belevésetni a nevét minél több épületbe. 

Az utóbbi évtizedekben az elnökök leginkább a könyvtárépületeikkel igyekeztek örökséget hagyni, azonban Trump ennél nagyobbat szeretne. Kapóra jött neki a 250 évforduló, amely indokot is ad a jelentős felújításokra és új emlélművek rendelésére. Egy bizonyos: a diadalív és a bálterem – amennyiben valóban megépülnek – még akkor is állni fognak, ha Trump már csak távoli emlék lesz. 

Nyitókép: Trump a Fehér Ház új báltermének látványtervét mutatja be/Kent NISHIMURA / AFP