Sede vacante: ez történik a pápa halálától utódja megválasztásáig

A pápa halála után összeül a konklávé, a pápaválasztó bíborosok testülete, hogy megválassza az új pápát.

A megüresedett szék nem csak Szent Péter széke, hanem a római püspök székesegyházának, a Lateráni Szent János bazilikának a püspöki trónja. Pápa hiányában a Szentszéket a bíborosi kollégium vezeti.

Az eseményeket a bíborosi kollégium vezetője, a dékán irányítja ilyenkor, meglehetősen korlátozott jogkörökkel. A római dikasztériumok vezetői nem gyakorolják hivatalukat. A kamarás vagy kincstartó camerlengo bíboros menedzseli a szentszéki tulajdont, s csak a bűnök megbocsátásával foglalkozó penitenciária dolgozik tovább, valamint a római általános helynök. Megváltozik a Szentszék címere is (mely nem azonos a pápai címerrel): a péteri kulcsok feletti pápai tiarát felváltja egy esernyő.

A bíborosok, akikre feladat hárul

Akik fontos szerepet töltenek be, azok a bíborosi kollégium vezetői.

 A bíborosi kollégium a pápa tanácsadóit takarja, lényegében a Szentszék szenátusát. A középkorban 20-40 fős volt a testület, mely az előző évszázadokban fokozatosan felduzzadt. Jelenleg 252 tagja van, akikből 135-en vannak nyolcvan év alatt, azaz ők vehetnek részt a konklávén. A bíborosi testület három rendre tagozódik: diakónusira, püspökire és presbiterire, minthogy voltak idők, amikor ezen egyházi rendekből kerültek ki a tagjai. Ma már csak püspökök a tagjai, de a három rend megmaradt.

A bíborosi testület vezetője a dékán, akit a püspökbíborosok választanak, akárcsak helyettesét, az aldékánt. 

Ha elmúlt nyolcvan éves, tisztségét megőrzi, de a konklávén már nem vesz részt (bár elvileg pápává választható).

A camerlengo bíborost a pápa nevezi ki. Ő állapítja meg hivatalosan a pápa halálát: háromszor keresztnevén szólítja az elhunytat, majd kijelenti: Vere papa mortuus! (A pápa valóban meghalt!). Tájékoztatja a római általános helynököt, aki tájékoztatja a római népet püspökük haláláról. A camerlengo tájékoztatja a dékánt és más hivatalosságokat is.

A protodiakónus a diakónusi rend legrégebben kinevezett tagja. Ő mutatja be az új pápát a népnek a híres Habemus papam! bejelentéssel.

Nos, a bíborosi kollégium jelenlegi dékánja 2020 óta a 91 éves Giovanni Battista Re bíboros, az előző konklávé elnöke, aki egész életében a Szentszéket szolgálta különböző pozíciókban (diplomata, stb). Helyettese, az aldékán a 81 éves Leonardo Sandri argentin bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériuma nyugalmazott prefektusa, aki úgyszintén diplomatakarriert futott be. A camerlengo 2019 óta a 77 éves Kevin Joseph Farrell ír bíboros, aki korábban volt washingtoni segédpüspök és dallasi püspök is, valamint több tisztséget is betöltött a Vatikánban. A protodékán a 72 éves Dominique Mamberti marokkói születésú francia bíboros, aki egyszerű papi szolgálata után nagyrészt úgyszintén a szentszéki diplomáciában futott be karriert.

A sede vacante rendjét Szent II. János Pál 1996-os Universi Dominici gregis apostoli rendelkezése szabályozta utoljára (magyarul itt olvasható), melyet apróságokban módosított két utódja. A sede vacante ideje alatt semmilyen változást nem szabad bevezetni, minden marad a régiben, a fő az új pápa minél hamarabbi megválasztása.

Az elhunyt pápa temetését és az új pápát megválasztó konklávét a dékán vezényli le. Ő celebrálja a Szent Péter téren vagy a bazilikában bemutatott gyászmisét és temetést. A bíborosok konklávé-előkészítő közgyűléseket tartanak.

A konklávé menete

A konklávén, amit a Sixtus-kápolnában kell tartani, részt kell vennie minden bíborosnak, aki a pápa halálának napjáig nem töltötte be a 80. életévét. A többiek nem vehetnek részt.

A konklávét valószínűleg Pietro Parolin államtitkár bíboros fogja vezetni, mivel Re és Sandri nem vehetnek részt azon. A legfiatalabb diakónusbíboros sorshúzással kiválaszt kilenc bíborost: három szavazatszedőt, három revizort és három beteglátogatót (akik elmennek az esetleg ágyhoz kötött bíborosok szavazataiért). A szavazólap tetején ez a felirat olvasható: „Eligo in Summum Pontificem”, azaz: „Pápának választom”. Ez alá írják a szavazók az általuk preferált bíborostársuk nevét. Tartózkodni nem lehet.

Az első nap egy szavazás van, a továbbiakon délelőtt is kettő és délután is kettő. XVI. Benedek 2007-es rendelkezése szerint a kétharmados, minősített többséghez ragaszkodni kell (ami jelenleg 90 szavazatot jelent), de 30 forduló elteltével, a konklávé 11. napján már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani, akik ekkor már nem szavazhatnak.

A szavazólapokat a kápolna hátsó sarkában lévő kályhában égetik el. Ha nincs eredmény, fekete füstöt igyekeznek kreálni. Ha van, felszáll a fehér füst, és idővel megjelenik a Szent Péter bazilika balkonján a protodékán, Dominique Mamberti, hogy bejelentse:

„Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam! Eminentissimum ac reverendissimum dominum, dominum [keresztnév] Sanctæ Romanæ Ecclesiæ cardinalem [vezetéknév], qui sibi nomen imposuit [pápai név].”

Magyarul: „Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk! Őeminenciája és őméltósága [keresztnév] úr, a Szent Római Egyház [vezetéknév] kardinálisa, aki magának a [pápai név] nevet választotta.”

(A cikk megírásához felhasználtuk Érszegi Márk Aurél kánonjogász Pápa, Szentszék, Vatikán című kötetét – Szent István Társulat, 2014. 

Nyitókép: AFP/Hans Lucas