Trump csodafegyvere: így működnek az elnöki rendeletek

Az úgynevezett elnöki rendeletetek (hivatalos nevén: executive order, tehát végrehajtási rendelet) kulcsfontosságú eszközt jelentenek minden olyan amerikai elnök számára, aki nyomot akar hagyni a kormányzati politikán, és úgy tűnik, hogy Donald Trump nem fog időt vesztegetni a Fehér Házba való visszatérése után.

Hétfőn várhatóan több mint 200 végrehajtási intézkedést ír alá. Ezek között lesznek végrehajtási rendeletek, amelyek jogilag kötelező erejűek, és más elnöki utasítások, például proklamációk, amelyek általában nem rendelkeznek jogilag kötő erővel.

Egyszerűen fogalmazva a végrehajtási rendelet az elnök által a szövetségi kormány számára kiadott írásbeli utasítás, amelyhez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása. A rendeletek témái igen sokrétűek lehetnek: terjedhetnek olyan nagy hatású ügyektől, mint például Trump hozzájárulása két olajvezeték építéséhez 2017-ben, egészen olyan hétköznapi ügyekig, mint például Barack Obama utasítása a kormányhivatalok 2015. karácsonyi munkarendjének meghatározásáról.

Az Egyesült Államok alkotmánya nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten megengedi a végrehajtási rendeletek alkalmazását. Azonban az amerikai alkotmány II. cikke kimondja: 

A hatályos jogértelmezés szerint ebbe beleértendő az is, hogy az elnök végrehajtási rendeleteket adhat ki. 

A történelem során több hírhedt rendelet is született: Franklin D. Roosevelt 6102. számú végrehajtási rendelete, „megtiltotta az aranyérmék, aranyrudak és aranytanúsítványok felhalmozását az Egyesült Államok kontinentális területén”, valamint a 9066. számú végrehajtási rendelete, amely alapján mintegy 120 ezer japán–amerikai személyt zártak koncentrációs táborokba.

Egy végrehajtási rendeletnek az alkotmány és a törvény keretein belül kell működnie, és elméletileg minden egyes rendeletet „a Jogi Tanácsadó Hivatalnak felül kell vizsgálnia a forma és a jogszerűség szempontjából”. Ha úgy ítélik meg, hogy egy rendelet túllépi az elfogadható határokat, jogi felülvizsgálat tárgyát képezheti, amely során a Legfelsőbb Bíróság bírálhatja felül a rendeletet.

A kongresszus szintén hozhat olyan törvényt, amellyel megpróbálhat felülbírálni egy adott elnöki rendelet, azonban az elnöknek vétójoga van a törvény felett.

Franklin D. Roosevelt adta ki a legtöbb rendeletet – 3721-et – 12 éves hivatali ideje alatt. Ahogy fentebb említettük Trump az első ciklusában 220 végrehajtási rendeletet írt alá. Joe Biden 160 végrehajtási rendeletet adott ki, Barack Obama és George W. Bush pedig, akik mindketten két egymást követő ciklusban szolgáltak, 277, illetve 291 rendeletet adtak ki.

Az utóbbi időben az elnökök egyre gyakrabban használták végrehajtási rendeleteiket arra, hogy visszacsinálják elődjük munkáját. 2017-ben Trump az Obamacare-t célzó végrehajtási rendelettel kezdte. Biden visszavonta a Trump-kormányzat sürgősségi nyilatkozatát, amely segített finanszírozni a mexikói határ menti fal építését, és megszüntette az egyes muszlim vallású országokra vonatkozó beutazási tilalmat is. Emellett visszavezette az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásba is. 

Nagy dobásra készülhet Trump

Trump megfogadta, hogy beiktatását követően pillanatokon belül egy sor végrehajtási rendeletet ír alá a legfontosabb kérdésekben, és úgy tűnik, hogy tervez is valami különleges dolgot a Capital One Arenában. Itt gyűlik össze a tömeg a régi-új elnök beiktatás utáni ünnepségére, ahol a hírek szerint az első végrehajtási rendeleteket támogatói előtt fogja aláírni. Az interneten terjedő fényképek szerint az arénában egy elnöki aláíróasztalt helyeztek el...

Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP

***