Kétségbe vonta Magyarország megbízhatóságát, kritizálta a gazdasági semlegességet, és szólt a magyar választókhoz is.
Szerda este megtartotta hagyományos fogadását a budapesti német nagykövetség a német egység napjának alkalmából. A német egység napja október 3-a, mert 1990. október 3-án egyesült újra a Német Szövetségi Köztársaság a Német Demokratikus Köztársasággal.
Julia Gross, Németország Magyarországra akkreditált nagykövete a fogadáson mondott nyitóbeszédében megemlékezett ugyan a magyarok jelentős szerepéről, melyet a német újraegyesítésben játszottak, s úgy fogalmazott, hogy akkor – illetve EU-csatlakozásunkkor – hazánk jelentős bizalmi tőkét szerzett magának,
ennél azonban jóval több időt fordított fogadó országa kormányának nyílt és kendőzetlen kritikájára.
„Jelenleg aggodalomal látjuk, hogy a magyar kormány ezt a tőkét, amely az Önöké is, egy teljesen bizonytalan célú és bizonytalan kimenetelű politikai fogadás tétjeként kockára teszi.
Ez a bizalom mostanában egyre jobban megrendül” – fogalmazott Gross nagykövet.
Orbán Balázsnak odaszúrva megjegyezte, „most nem az elmúlt héten bizonyos politikusoktól hallott bizonyos kijelentésekre utalok”, hanem „kellemetlen esetek, elméletek, intézkedések és provokációk egész sorára, amelyeknek, úgy tűnik, nincsen semmi más céljuk, mint hogy kétséget ébresszenek Magyarország megbízhatósága iránt”.
A nagykövet felhánytorgatta a soros EU-elnökségünk kezdetével egybeeső miniszterelnöki békemissziót, illetve „a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása körüli színjátékot”.
Azt is elmondta: feltételezi, hogy „Önökben, magyar választókban – teljesen mindegy, hogy milyen a politikai irányultságuk – egyre gyakrabban merül fel a kérdés: hogy szolgálja ez az én érdekemet, mennyiben teszi ez jobbá az életet Magyarországon”.
Megjegyezve, hogy a többnapos geszti kihelyezett kormányüléssel egybeeső eseményen a kormány nem miniszteri, csak annál alacsonyabb szinten képviseltette magát, Gross nagykövet azt javasolta a jelenlévőknek, hogy „ha Önök azt akarják, hogy ismét közeledjünk egymáshoz, ha azt akarják, hogy Magyarország a tisztelet- és bizalmi tőkéjét a polgárai javára tudja fordítani, ha Önök azt akarják, hogy újra láthatóbbá váljék az, ami a német-magyar barátságot alkotja, akkor kérem, mondják el ezt úgy, hogy azt meghallják. Mondják el barátaiknak, családtagjaiknak, munkatársaiknak, polgármestereiknek, országgyűlési képviselőjüknek, a kormány képviselőinek.”
A nagykövet azért hozzátette, „Magyarország jelenleg is fontos partner és szövetséges számunkra, és az is marad”, sőt: „kifejezetten szeretnénk, hogy megőrizzük a barátságunkat, és nagyon vágyunk arra, hogy bízhassunk egymásban”. Ettől függetlenül azonban úgy vélekedett, hogy „Magyarország olyan úton jár, amely eltávolítja a barátaitól”. A barátság kapcsán a jelentős részben a német gazdaság tartós gyengélkedése miatt szükséges magyar gazdaságpolitikai irányváltást kritizálva jelezte azt is, hogy
„Magyarország valódi barátai Európában vannak, és ezen a konnektivitásról és a semlegességről szóló beszédek sem változtatnak semmit”.
Ezen gondolatokat a keleti nyitással érintett ázsiai országok számos jelenlévő nagykövete is végighallgathatta.
Megszavazta az Európai Unió a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok véglegesítését. Az öt évre szóló extra illeték kivetése elé Németország próbált meg akadályt gördíteni, de végül a francia tömb győzedelmeskedett. És persze Ursula von der Leyen, aki hatalma megszilárdításának egyik legfontosabb próbatételeként kezelte az ügyet – akár az európai versenyképesség kivéreztetésének árán is.
Hiába Magyarország és Németország küzdelme, ennyit ér az uniós demokrácia.
Figyelmen kívül hagynak minden diplomáciai szokást, amivel gúnyt űznek Németországból.
Egyre nagyobb a nyomás Olaf Scholzon.
A migráció után immár a háború ügyében is megközelítette Kelet-Németország a magyar álláspontot.
A kormányfő szerint, ha Brüsszel folytatja a migránsok becsalogatását, akkor meg fog bénulni az Európai Unió működése.
Az állambiztonság vizsgálatot indított.
