Megisszák a vizet, elfoglalják a lakásokat, és nem tisztelik a helyi szokásokat: elege van Dél-Európának a turistákból

Nyitókép: Barcelona/Marc Asensio / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A népszerű turista célpontok lakói szerint a túlzott turizmus felhajtja a lakásárakat, felgyorsítja a dzsentrifikációt és fogyassza a már amúgy is szűkös vízkészleteket. Az olyan aszály sújtotta városokban mint Barcelona, a turisták jóval több vizet fogyasztanak, mint az átlagos lakosok. Szicíliában számos város a vízhiány miatt már elküldi a turistákat – írja a Politico.

A kormányok a maguk részéről kevésbé hajlanak tartós intézkedések bevezetésére. Számos uniós ország, különösen a dél-európai országok számára a turizmus a gazdaság egyik legfontosabb pillére: Horvátország esetében 11,3 százalék, Portugália, Görögország, Spanyolország és Olaszország esetében pedig 6-8 százalék közötti.

Részben a turizmusnak köszönhetően Spanyolország, Portugália és Görögország gazdasági növekedése 2023-ban az EU többi országát felülmúlta. Míg az egész blokkban 0,5 százalékkal nőtt a GDP, Portugália, Görögország és Spanyolország gazdasága 2 százalékkal nőtt. 

Július vége felé mintegy 20 000 turizmusellenes aktivista gyűlt össze Palma de Mallorcán, követelve a Baleár-szigeteknek – amelynek három fő szigete Mallorca, Menorca és Ibiza – ártó turisztikai modell megváltoztatását. A szigetekre érkező turisták száma 2023-ban 14,4 millióra emelkedett – ez túlságosan nagy szám a 1,2 millió lakosú szigetcsoport számára.

Barcelonában egy tüntetésen aktivisták vízipisztollyal spriccelték le a külföldi látogatókat. 

Néhányan kisebb szabályokat vezettek be a turisták elriasztására: tilos szelfizni az olaszországi Portofino város területén, tilos a spanyol lépcsőkön ülni Rómában, tilos a nagy sétahajókkal közlekedni a horvátországi Dubrovnikban vagy a görögországi Szantorinin, és tilos papucsot hordani a Cinque Terrében.

Néhányan nagyobb lépéseket tesznek. A barcelonai polgármester júniusban bejelentette, hogy a város 2028-ig véget vet a turisták számára történő rövid távú lakáskiadásnak, hogy elkerülje a lakhatási válságot. Az elmúlt évtizedben a Kanári-szigetek, valamint Berlin és Lisszabon is hasonló intézkedéseket hoztak.