Innentől már csak egy nagy csokor feltétellel adnának pénzt, a brüsszeli lap szerint ellenállásnak nem lesz helye.
Nyitókép: BRITTA PEDERSEN / dpa Picture-Alliance via AFP
Nagyszabású terv formálódik az Európai Bizottság folyosóin – tudta meg a POLITICO. Azt tervezik, hogy a következő hétéves költségvetési ciklustól kezdve minden kohéziós forrást csak reformokért cserébe adnának oda, úgy, ahogyan most a helyreállítási alap pénzeit osztják.
A brüsszeli lap azt írja, hogy lassan vége van annak a korszaknak, amikor
az új utakra, kórházakra és megújulóenergia-projektekre szánt EU-s forrásokat ráöntötték főképp kelet- és dél-európai országokra anélkül, hogy nekik bármit kellett volna tenniük érte”.
(Erre a semmittevésre a piacukat nehéz tárgyalások után megnyitó kelet- és dél-európai országok bizonyára másként emlékeznek.)
A Bizottság a lap információi szerint 2025 nyarán teszi majd az Európai Tanács elé az új hétéves költségvetés tervezetét, amit 2027-ig el kell fogadni – mégpedig egyhangúsággal. Két fontos vitapont van, s a Bizottság mindkettőben a német álláspontot képviseli, feltehetőleg az elnök nemzetiségétől függetlenül: bizonyos nyakig eladósodott dél-európai országok örülnének, ha 2026-os lejárta után „befektetési alapként” újrajátszanák a közös hitelfelvételre alapuló helyreállítási alapot.
Ennek oka az, hogy hosszabb távú befektetéseit Dél-Európa főként ebből az alapból finanszírozta, miután saját hitelfelvételi lehetőségeik korlátozottak. Ha a helyreállítási alap egyszerűen kifutna, nem lenne miből fejleszteniük.
Az újabb közös hitelfelvételt viszont a Bizottság Németországgal és Hollandiával szövetkezve ellenzi – ezzel egyébként hazánk is egyetért.
A másik nagy vitapont viszont a kohéziós politika teljes átdolgozása. Az uniós költségvetés tetemes részét kitevő felzárkóztatási források esetében is átállna ugyanis a Bizottság a helyreállítási alap modelljére, mely szerint a tagállamok a pénz egyes részleteihez csak szépen sorban, az előírt reformok teljesítése után férhetnének hozzá – nem pedig úgy, ahogy most működnek a kohéziós pénzek: az előre megbeszélt fejlesztési programokat a kormányok végrehajtják, kiküldik a számlát Brüsszelbe, Brüsszel pedig fizet. Az új csodaszernek neve is van: reformkondicionalitás.
A Bizottság szempontjából ez egy
eszköz arra, hogy rákényszerítsék a kormányokat reformok végrehajtására egy sor ügyben – ideértve a nyugdíjakat és a demokratikus normákat –, amelyek évek óta takaréklángon voltak”.
Így Brüsszel két legyet ütne egy csapásra: nem veszítené el az RRF éveiben megszokott privilégiumát, hogy pénzügyi nyomásgyakorlással keresztülverhet reformokat a tagállamokon, de nem is kellene ehhez közös hitelt felvennie.
Azt azonban a Berlaymont folyosóján is látják, hogy ezt nem lesz túl könnyű eladni a szegényebb közép- és dél-európai tagállamoknak.
A tagállamok ugyanis már most is látják, hogy a hatalmasra duzzadt bürokratikus elvárásrendszer miatt az RRF-pénzekhez is nehéz hozzájutniuk.
A POLITICO-nak nyilatkozó Margarida Marques portugál szocialista EP-képviselő úgy tapasztalja, hogy „ha megkérdezem az önkormányzatokat, azt mondják, hogy nehezebb az RRF-ből pénzt szerezni, mint az EU költségvetéséből”. Ezért a lelkesedés bizonyára nem lesz nagy a reformok iránt a nettó haszonélvező tagállamokban.
Ennek ellenére azonban a POLITICO-nak nyilatkozó szakértő úgy fogalmaz: „a szegényebb fővárosok nyomásgyakorló ereje végül kevésnek bizonyulhat az új szabályokkal szembeni ellenálláshoz”.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Mindenről részletesen beszámoltak.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa arról beszélt a Financial Timesnak, Brüsszel „technikai tanácsokkal” segítené a tagállamokat, hogy hogyan tudnak megküzdeni a nyakunkon lévő energiaválsággal.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 7-én.
Trump kemény ultimátumot adott Iránnak, Brüsszel „háborús bűnökről” panaszkodik.
A miniszterelnök szerint Európa történelmi léptékű energiakrízis felé tart, de Magyarország a krízisben is számíthat az amerikai szövetségeseire.
Kerkez Milos után újabb magyar válogatott labdarúgó léphet pályára nemzetközi meccsen az AZ Alkmaarban. Az ukránok ihatják meg a levét a 19 éves támadó, Kovács Bendegúz debütálásának.
Mindent privatizálnának, semmi nem maradna az állam kezében.
