Hamarosan kiderül: idén is Biden-Trump párharcra kell-e készülnünk

Egyre izgalmasabbá válik az amerikai elnökválasztási kampányra való felkészülési időszak, és napról-napra világosabbá válik, hogy ismét Donald Trump és Joe Biden fognak ringbe szállni az elnöki székért. Kiderült ugyanis, hogy Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet és republikánus elnökjelölt kritikus helyzetbe került, ugyanis ki kell alakítania, hogy milyen álláspontot képviseljen Trumppal szemben, miután kiesett a versenyből.

Haley az elnökjelölti kampánya során leginkább Trump-bírálatával hívta fel magára a figyelmet, azonban a lap szerint politikai jövője nagyban függ attól, hogyan sikerül manővereznie a jelöltséget követő időszakban, már csak azért is, mert Haley erős kritikákat fogalmazott meg annak kapcsán is, 

Erre utalt Jason Roe-t, Marco Rubio elnökválasztási kampányának egykori tanácsadójai is, aki azt mondta, hogy „szüksége lesz Trump áldására ahhoz, hogy újraéleszthesse pozícióját a Republikánus Párton belül, legalábbis amíg Trump dominál”.

Közeleg a szuper-kedd

A szuper-kedd az Egyesült Államok elnökválasztási kampányának legfontosabb napja. A hagyományoknak megfelelően ezt általában februárban vagy márciusban rendezik, amikor a legtöbb amerikai államban előválasztást tartanak a nagy pártok.  Idén a szuper-kedd március 5-e, amikor egyszerre 16 államban és egy területen tartanak előválasztást. 

A VG elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az idei szuper-kedd azonban jelen tudásunk szerint nem okozhat túl sok meglepetést, ugyanis úgy látszik, hogy mind a két pártnak megvannak a befutó jelöltjei. Kiemelték a cikkben, hogy 16 államból hatban nyitott előválasztást tartanak, ami azt takarja, hogy ezeken a helyeken párthovatartozástól függetlenül minden regisztrált szavazó voksolhat vagy a demokrata vagy a republikánus jelölt-aspiránsokra. A többi helyen nincs meg ez a lehetőség, ott zárt vagy részben zárt szavazást tartanak.

A Világgazdaság cikkében azonban rámutatott arra, hogy Nikki Haley egyelőre köti az ebet a karóhoz, és nem enged pozíciójából: „Azt mondom a republikánus pártcsaládomnak, hogy meglékelt hajó vagyunk, és vagy elsüllyedünk a hajóval együtt, és végignézzük, ahogy az ország baloldali szocialistává válik, vagy rájövünk, hogy be kell szállnunk a mentőcsónakba, és új irányba indulni”. A cikk szerint Haley arra alapozza kampányát, hogy egyes felmérések szerint az amerikaiak többsége nem akarja a 2020-as választás megismétlését, és elutasítják mind Bident, mind pedig Trumpot.   Ezzel kapcsolatban így fogalmazott Haley: 

A VG cikke kiemelte a Michiganben február 27-én rendezett előválasztást, ezen Biden és Trump is fölényesen nyertek, előbbi a szavazatok 80, utóbbi a 68 százalékának a megszerzésével nyert.

A cikkben azonban kiemelték, hogy Haley Michiganben is, akárcsak New Hampshire-ben és Dél-Karolinában, is igen jól szerepelt, ugyanis behúzta a voksok 26,6 százalékát. Az előválasztási eredmények alapján tehát látható, hogy van némi igazságalapja Haley érvrendszerének, hogy a párt szavazóinak egy jelentős része nem Trumpot támogatja.

A cikkben kiemelték, hogy Joe Biden sem lehet nyugodt, ugyanis a közel-keleti politikája megosztja a hatalmas számú muszlim-arab kisebbséget. Felhívták rá a figyelmet, hogy az eredmény egyértelmű üzenet a muszlim lakosok részéről, és

Az elemzésből kiderült, hogy a szuper-kedd után tisztázódik a jelöltek sorsa, ugyanis a republikánusoknál az elnökjelölt-választó konvenció 2429 tagjából 874-nek a sorsa eldől, valamint hozzátették, hogy több, mint 1215 kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a jelöltséget a júliusi ülésen.

Kalifornia és Texas, a két legnépesebb állam kedden szavaz és a felmérések szerint Trump mindkét helyen az abszolút favorit. A VG kiemelte, hogy volt elnök kampánystábja nem idegeskedik, számításaik szerint Trump legalább 773 delegáltat szerez kedden, és legkésőbb egy vagy két héttel később meglesz annyi, amennyi a jelöléshez szükséges.

***

Fotó: Mandiner archív