Hallott már a szivacsvárosokról, és tudja, hogyan működnek pontosan?

Fotó: Jonathan Nackstrand/AFP

***

Az elmúlt években rohamosan megnövekedtek az özönvízszerű esőzések Dániában, amelyek leginkább a fővárosban okoztak komoly károkat. A fejlemények arra sarkallták a metropolisz önkormányzatát, hogy újragondolják Koppenhága csatornarendszerét, illetve vízelvezetését. Nem a dánok az egyetlenek, akik újszerű megközelítést alkalmaznak az ismétlődő áradások megelőzésére, de ők azok, akik Európában az élen járnak egy innovatív kezdeményezésben: a szivacsvárosok létrehozásában! Azaz olyan infrastruktúrát alakítanának ki a víz elnyelésére és megtartására, amelyben a csapadék visszaáramolhat a vízkörforgásba – írja a Deutsche Welle.

Mik azok a szivacsvárosok, és hogyan működnek?

Koppenhága keleti részének egyik legforgalmasabb területe, a parkokkal szegélyezett Sankt Kjelds Plads, amelyet a tiszta levegője és a természetközeli jellege tesz népszerűvé a városlakók körében. A bokrokkal és fákkal gazdagon teleültetett körforgalom egy nagyszabású kísérlet része a dán fővárosban – ilyenné szeretnék átalakítani köztereik döntő többségét a helyiek.

Az átalakításra való igényt a 2011. július 2-i események erősítették fel, amikor Koppenhágát az „1000 éves eső” elnevezésű természeti csapás sújtotta. A hatalmas felhőszakadás elöntötte az utcákat és a házakat, és mivel a víznek nem volt hova elfolynia, napokig hömpölygött a felszínen. Döglött patkányok lebegtek a városban,

A következő években ez a fajta erőteljes felhőszakadás kezdett egyre gyakoribbá válni, többször is előfordult, ha nem is a 2011-eshez hasonló, de „100 éves eső” mennyiségű csapadék. A városnak legalább 800 millió eurós kártérítési költsége keletkezett, így a döntéshozók számára egyértelmű volt, hogy ideje újragondolni a dán főváros vízgazdálkodási koncepcióját és stratégiáját.

Ideje alkalmazkodni a szivacsszerű kialakításhoz

Az elmúlt évszázadok során a mindenkori városfejlesztés a Koppenhágához hasonló metropoliszokban a „gépvárosok” létrehozására összpontosított, amelyek gyorsan felépíthetőek, és hatékonyak voltak a lakhatás, az ipar és a gazdaság szempontjából. De az ilyen városok, különösen azok, amelyek kiegyenesítették a folyókat vagy az árterekre építettek, végül beleavatkoztak a víz körforgásába.

A beton- és aszfaltburkolatú területeken a csapadéknak egyszerűen nincs hová mennie a heves esőzések idején. Ez pedig gyakran áradásokat eredményez, így a világ nagyvárosaiban folyamatosan keresik a megoldásokat:

A világ nagyvárosai közül már több mint 60 áll átépítés alatt, a döntően ázsiai példák pedig a dánok előtt is adottak. Ennek megfelelően Jan Rasmussen, a koppenhágai projekt vezetője is jelentős fejlesztési elképzelésekről számolt be a közelmúltban.

– emlékeztetett Rasmussen.

Így oldható meg a víz megtartása

Rasmussen és csapata világszerte tanulmányozta a szivacsváros projekteket, és mintegy 250 olyan közterület újratervezését dolgozta ki, amelyek segíthetik az árvizek visszatartását vagy átirányítását – beleértve a parkokat, játszótereket és a már említett Sankt Kjelds Plads körforgalmat. Az elképzelés szerint a fák, a cserjék és a talaj azon képességét használnák ki, amelyek természetes módon megtartják a vizet, és hagyják, hogy olyan helyekre folyjon, ahol nem végez pusztítást.

Emellett a felszín alatt körülbelül 20 méterrel alagutak hálózatát építenék ki, ahova az áradások esetén a tölcsérelv alapján összegyűjthető a csapadék. Egy kisebb felhőszakadás során az esővíz ezen a vízelvezető rendszeren keresztül kerül a kikötőbe, de ha többlet keletkezik, a kikötőben lévő szivattyúállomás is működésbe lép, és az alagutakban összegyűlt vizet a tengerbe kényszeríti – megakadályozva, hogy a felgyülemlett víz elöntse az utcákat. Az innovatív megoldás teljes egészében 2026-ra készül el.

A megoldás hosszú távú előnyei

Az építkezések idejére a dánok a lakosság türelmét kérik, mert a folyamat rövid távon jelenthet némi bosszúságot, hosszú távon azonban jelentős előnyökkel jár.

– fogalmazott Jes Clauson-Kaas, a koppenhágai vízművek alagútépítésért felelős vezető mérnöke.

Koppenhága tehát inkább most fektet be egy ilyen infrastruktúra kialakításába, minthogy a jövőbeni károkat kelljen kezelnie. Más nagyvárosok meg majd követhetik a példájukat.