A dánok az élére álltak a kezdeményezésnek, amelynek célja az áradások megelőzése.
Fotó: Jonathan Nackstrand/AFP
***
Az elmúlt években rohamosan megnövekedtek az özönvízszerű esőzések Dániában, amelyek leginkább a fővárosban okoztak komoly károkat. A fejlemények arra sarkallták a metropolisz önkormányzatát, hogy újragondolják Koppenhága csatornarendszerét, illetve vízelvezetését. Nem a dánok az egyetlenek, akik újszerű megközelítést alkalmaznak az ismétlődő áradások megelőzésére, de ők azok, akik Európában az élen járnak egy innovatív kezdeményezésben: a szivacsvárosok létrehozásában! Azaz olyan infrastruktúrát alakítanának ki a víz elnyelésére és megtartására, amelyben a csapadék visszaáramolhat a vízkörforgásba – írja a Deutsche Welle.
Koppenhága keleti részének egyik legforgalmasabb területe, a parkokkal szegélyezett Sankt Kjelds Plads, amelyet a tiszta levegője és a természetközeli jellege tesz népszerűvé a városlakók körében. A bokrokkal és fákkal gazdagon teleültetett körforgalom egy nagyszabású kísérlet része a dán fővárosban – ilyenné szeretnék átalakítani köztereik döntő többségét a helyiek.
Az elképzelésük szerint Koppenhága élhetőbbé válna azáltal, ha biológiai sokféleséget és egyúttal élhető, természetközeli közösségi helyeket teremtenek a városban, miközben az árvízvédelmi gépezetben jól működő fogaskerekeket hoznak létre.
Az átalakításra való igényt a 2011. július 2-i események erősítették fel, amikor Koppenhágát az „1000 éves eső” elnevezésű természeti csapás sújtotta. A hatalmas felhőszakadás elöntötte az utcákat és a házakat, és mivel a víznek nem volt hova elfolynia, napokig hömpölygött a felszínen. Döglött patkányok lebegtek a városban,
a várostakarítás pedig a fertőzések miatt halálos áldozatot is követelt a higiéniai dolgozók körében.
A következő években ez a fajta erőteljes felhőszakadás kezdett egyre gyakoribbá válni, többször is előfordult, ha nem is a 2011-eshez hasonló, de „100 éves eső” mennyiségű csapadék. A városnak legalább 800 millió eurós kártérítési költsége keletkezett, így a döntéshozók számára egyértelmű volt, hogy ideje újragondolni a dán főváros vízgazdálkodási koncepcióját és stratégiáját.
Az elmúlt évszázadok során a mindenkori városfejlesztés a Koppenhágához hasonló metropoliszokban a „gépvárosok” létrehozására összpontosított, amelyek gyorsan felépíthetőek, és hatékonyak voltak a lakhatás, az ipar és a gazdaság szempontjából. De az ilyen városok, különösen azok, amelyek kiegyenesítették a folyókat vagy az árterekre építettek, végül beleavatkoztak a víz körforgásába.
A beton- és aszfaltburkolatú területeken a csapadéknak egyszerűen nincs hová mennie a heves esőzések idején. Ez pedig gyakran áradásokat eredményez, így a világ nagyvárosaiban folyamatosan keresik a megoldásokat:
a szakemberek szerint a leghatékonyabb eredményt a szivacsvárosok kialakítása jelentené – a dánok infrastruktúrát hoznának létre a víz elnyelésére és megtartására, hogy visszafolyhasson a természet körforgásába.
A világ nagyvárosai közül már több mint 60 áll átépítés alatt, a döntően ázsiai példák pedig a dánok előtt is adottak. Ennek megfelelően Jan Rasmussen, a koppenhágai projekt vezetője is jelentős fejlesztési elképzelésekről számolt be a közelmúltban.
A politikusaink is belátták, hogy valóban nagyon gyorsan ki kell szorítani az özönvizeket és az áradásokat a városból. Az volt az első kérdésük, hogy meg tudjuk-e ezt oldani a csatornarendszer kibővítésével, illetve el tudjuk-e vezetni a felszínen a csapadékot?”
– emlékeztetett Rasmussen.
Rasmussen és csapata világszerte tanulmányozta a szivacsváros projekteket, és mintegy 250 olyan közterület újratervezését dolgozta ki, amelyek segíthetik az árvizek visszatartását vagy átirányítását – beleértve a parkokat, játszótereket és a már említett Sankt Kjelds Plads körforgalmat. Az elképzelés szerint a fák, a cserjék és a talaj azon képességét használnák ki, amelyek természetes módon megtartják a vizet, és hagyják, hogy olyan helyekre folyjon, ahol nem végez pusztítást.
Emellett a felszín alatt körülbelül 20 méterrel alagutak hálózatát építenék ki, ahova az áradások esetén a tölcsérelv alapján összegyűjthető a csapadék. Egy kisebb felhőszakadás során az esővíz ezen a vízelvezető rendszeren keresztül kerül a kikötőbe, de ha többlet keletkezik, a kikötőben lévő szivattyúállomás is működésbe lép, és az alagutakban összegyűlt vizet a tengerbe kényszeríti – megakadályozva, hogy a felgyülemlett víz elöntse az utcákat. Az innovatív megoldás teljes egészében 2026-ra készül el.
Az építkezések idejére a dánok a lakosság türelmét kérik, mert a folyamat rövid távon jelenthet némi bosszúságot, hosszú távon azonban jelentős előnyökkel jár.
Hatalmas veszteségeket szenvedtünk el az elmúlt évek során az árvíz miatt, és arra számítunk, hogy a következő 100 évben elég sok hasonló esemény lesz. A szakértők szerint a potenciális veszteség akár 4 vagy 5 milliárd euró is lehet, így még akkor is megéri ez a projekt, ha 2 milliárd eurót kell befektetnünk”
– fogalmazott Jes Clauson-Kaas, a koppenhágai vízművek alagútépítésért felelős vezető mérnöke.
Koppenhága tehát inkább most fektet be egy ilyen infrastruktúra kialakításába, minthogy a jövőbeni károkat kelljen kezelnie. Más nagyvárosok meg majd követhetik a példájukat.
A kor stílusai közül majd mindegyik megérintette. Az impresszionizmus (Matisse tanítványa volt Párizsban), a sajátosan újjáéledő népiesség, a modernizmus, valamint az art déco. Nizalowski Attila írása.
Prága, Szófia és Varsó is Budapest mögött kullog.
A rendőrség szerint nem történt terrorcselekmény.
Szerencsére nem történt tragédia.
Ez nem egy kormánykritikus dal, hanem szégyenletes megalázása a kormány mögött álló millióknak.
Robbantások történtek az izraeli nagykövetségnél.
