A résztvevők a múzeumi világ politizálódását vitatták meg.
Bűnrészesek-e a múzeumok Európa hatalmas indentitás válságában? – tette fel a kérdést Deme Katalin, az Aarhus Egyetem (Dánia), Közép-európai Tanulmányok Tanszékének professzora szeptember 18-án, az MCC Brussels szezonindító vitaestjén Brüsszelben.
A múzeumi világ politizálódását vitató eseményen Jon Eirik Lundberg, a Laesoe Art Hall kurátora és igazgatója, elmondta,
ma már nem a műtárgy számít, vagy akár ennek üzenete, hanem elsősorban az a progresszív beállítottság,
amely a kultúra szinte minden területén alapkövetelmény. A progresszivizmus a saját definíciójából adódóan mindenkit ellenséggé formál előbb utóbb: a 60-as évektől működő Passion for Freedom mozgalmat például kritikus szemlélete és hagyományteremtő jellege miatt darálta be a progresszív gőzhenger.
Lundberg demokratikus szempontból problémásnak tartja a magánfinanszírozású művészeti tereket is, mert szerinte: „A demokráciának olyan nyilvános terekre van szüksége, melyeket nem birtokol senki. Ha van egy konkrét napirend – látszólag bármily nemes is legyen az, mint pl. a környezetvédelem – a disszidens vélemények ki lesznek szűrve, ez pedig megengedhetetlen”.
Didier Rykner, ünnepelt francia szakújságíró, a La Tribune de l’Art online folyóirat alapítója kijelentette: „Feminista vagyok! De történelmi tény, hogy a korábbi századokban kevesebb női művész tevékenykedett. Ez jó? Nem, de ettől még igaz. Nem írhatjuk felül a történelmet”. Példaként hozott olyan abszurditásokat, mint hogy az elefántok védelme érdekében 13. századi elefántcsont műkincseket semmisítenének meg, vagy a híres francia aukciósház a Drouot elképesztő összegekért vásárol egy jellegtelen festményt, csak mert női festő festette. De a kártalanítások történelmi tudatlanságát is említhetnénk: olyan afrikai vezető leszármazottai kapnak vissza műkincseket az önmagukat ostorozó Nyugatiaktól, aki aktív részt vállalt saját népe kiárusításában, mikor erre volt kereslet a piacon.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a művészeti piac felett teljesen átvette az irányítást az identitáspolitika. Deme Katalin elmondta, harminc éve foglalkozik zsidó múzeumokkal. A kommunizmusban kontextus nélkül állítottak ki tárgyakat, majd a rendszerváltáskor a múzeumi közeg felpezsdült, mindenki úgy érezte, eljött a nagy pillanat, történelmi értékükön mutathatjuk be a dolgokat. Ehhez képest mostanra
a zsidóság története is csak az egyik kategóriává redukálódott a számos divatos kisebbségi identitás között, mint az LGBTQ+.
A beszélgetés vége felé a közönség bevonásával parázsvita alakult ki. Az MCC Brussels igazgatója, Frank Füredi az előadókat dorgálta, mondván: mind nagyon finomkodva kritizálnak! „Ami itt folyik, az Európa történemének eltörlése, és olyan módon való felülírása, hogy nem marad a nyugati történelemből más csak szégyen és bűntudat. Ezt kéne átadnunk a következő generációknak?” – hangzott el.
A teltházas vitaest után a beszélgetés még órákig folytatódott, a közönség soraiban az MCC szervezésében tanulmányúton résztvevő erdélyi középiskolás diákoktól kezdve a múzeumi és művészeti világ szakértőin keresztül, az EU-s intézmények munkatársaiig vegyesen vettek részt.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Twitter-fotó
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Puskás Ferenc leszármazottai és a Real Madrid nemzetközi igazgatója jelenlétében avatta fel Orbán Viktor a legendás magyar futballistának emléket állító múzeumot a Puskás Arénában.
A korábbi világklasszis labdarúgó azt is elárulta a Puskás Múzeum avató ünnepségén, mivel tudta kiborítani a Száguldó Őrnagyot.
Vagy beszéljük meg, hogy helyettük mi hogyan és mit tudunk a közvetlen demokrácia önkiszolgáló kasszájánál bepittyegtetni.
Ilyen egy telefonbeszélgetés az amerikai elnökkel!
Rendszeresek a címlapsztorik és az interjúk a tiszásokkal.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
