Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Jósa Bálint neve ismét előkerült.
Két éve az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy a részben magyarországi rendezésű Európa-bajnokságon tapasztalt szurkolói megnyilvánulások miatt kettő plusz egy zárt kapus mérkőzésre bünteti a magyar szövetséget.
Az UEFA döntését biztos, hogy (előre?) befolyásolta annak a nemzetközi civil szervezetnek a jelentése, amelynek tagja (a Szubjektív Értékek Alapítvánnyal) Jósa Bálint.
Jósa hat különböző NGO-nál dolgozott korábban: Menedék, Artemisszió, Amnesty International, Ghandi Egyesület, Afrikáért Alapítvány, Anna Lindh Iskolai programokat is vezetett a „befogadó társadalomért” a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet és az Európai Bizottság projektjeiben. Az Európai Ifjúsági Központ által szervezett Emberi Jogi Képzések után segített az Európa Tanácsnak olyan képzési anyag kidolgozásán, mivel az emberi jogokat lehet hatékonyabban oktatni (Compass,Compasito, All different, all equal, etc.) illetve a civil szervezetek e képességét fejleszteni.
Ugyan később kiadott egy közleményt; e szerint nem ő írta a FARE (Football Against Racism in Europe) jelentését (!), ám pár hónappal később ismét előkerült Jósa Bálint neve, mégpedig annak kapcsán, hogy lehet-e bevinni nemzetközi, téttel bíró sporteseményekre nagy-magyarországos molinókat, sálakat.
A FARE magyar képviselője a Szabad Európának azt nyilatkozta, bár mást mond az UEFA s az MLSZ, de a FARE volt az, amely összegyűjtötte azokat a szimbólumokat az európai szövetség számára, amiket gyűlöletkeltésre is használnak. Így került bele az UEFA hivatalos útmutatásába érthető mód a nyilaskereszt (ez természetesen érthető mód), viszont a Nagy-Magyarország is mint szimbólum.
Jósa hangsúlyozta, fontos a kontextus, vagyis ezen útmutató nem azt jelenti, hogy bármit be kell tiltani, azonban a Nagy-Magyarországgal kapcsolatos jelképekről érdemes „a szlovén, a szlovák vagy a román miniszterelnök reakcióját figyelembe venni. Nem engem zavar, hogy kint van egy Nagy-Magyarországot ábrázoló zászló, hanem a környező országokat. Innentől kezdve pedig az UEFA azt mondja, hogy mivel ez nem egy hivatalosan bejegyzett jelkép, zászló, és nem is egy, mondjuk, klubé, ezért politikai jelképnek minősül.”
Szerinte a kérdés pedig az, ez a jelkép alkalmas-e arra, hogy szurkolók egy csoportjában a rasszizmus vagy a diszkrimináció érzetét keltse. Ők pedig valószínűleg úgy döntöttek – nem véletlenül Orbán Viktor nagy-magyarországos sálja okán is –, hogy ez politikai szimbólum, nincs helye a stadionokban. „De én erről nem kaptam értesítést, a FARE sem, mert ez az európai szövetség belső döntése.”
Mint arról a szélsőbaloldali Mérce.hu beszámolt, több mint 370 kutató írta alá azt a petíciót, ami az EU-Tunézia paktum ellen tiltakozik.
Az aláírók között ott találjuk Jósa Bálintot is.
Mindazonáltal a dokumentum általánosságban kritizálja azt a jelenséget, hogy a Közösség rendre a szegényebb országokra hárítja át a migránskérdést és déli országoknak fizet a bevándorlók visszatartásáért cserébe („teszi ezt ráadásul tetemes összegekért, amelyet akár valódi megoldásokra is költhetne ahelyett, hogy harmadik világbéli autoriter vezetőket gyarapít” – jegyzi meg a Mérce kommentárja).
Csakhogy az EU épp ezekkel a paktumokkal tudja elérni, hogy csökkentse a kontinensre nehezedő migrációs nyomást.
Nyitókép: MLSZ Facebook-oldala