A tüntetések hatására erősödik a kivándorlás Izraelből.
Közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy egyre több izraeli van azon az állásponton, hogy el kellene hagynia az országot a fokozódó belpolitikai feszültségek miatt. Az országban azután kezdődtek soktízezres tüntetések, hogy januárban a Benjamin Netanjahu vezette kormány megnyirbálta volna a Legfelsőbb Bíróság hatalmát, ám az ellenzék azt vizionálta, hogy csorbítja a kormány a demokráciát.
A legnagyobb tüntetés márciusban volt, amikor közel 160 ezer fő tüntetett csak Tel-Avivban.
A Kneszet, azaz az izraeli parlament végül július második felében a demonstrációk ellenére megszavazta a törvénycsomag egy kulcsfontosságú részét.
Ezt is ajánljuk a témában
Tovább folytatódnak Izraelben a több tízezres, esetenként százezer főt is elérő tüntetések: Netanjahu kormánya szerint csak a Legfelsőbb Bíróság túlhatalmát bontanák vissza, az ellenzék viszont a demokrácia haláláról beszél.
A friss kutatások szerint az országban egyre nagyobb az orvoshiány is, egy professzor szerint amennyiben megtörténik egy nagyobb kivándorlás, az pusztító hatással lehet az izraeli egészségügyre, valamint aránytalanul nagy hatással lesz a kulcsfontosságú ágazatokra, például a csúcstechnológiára, az orvostudományra és a tudományos életre.
A megkérdezett orvosok és orvostanhallgatók egyharmada mondta azt, hogy azt tervezi, hogy kivándorol, a kutatások bizonyítják, hogy a korábbiakhoz képest jóval több izraeli keres külföldön munkalehetőséget köszönhetően a belföldi nyugtalanságnak.
Izrael vezetésének feltett szándéka volt, hogy megváltoztassa az ország igazságszolgáltatási rendszerének működését, ám nem várt méretű tüntetéshullámokat generáltak ezzel. Korábban a Legfelsőbb Bíróságnak volt jogköre arra, hogy az általan észszerűtlennek vélt kormányzati döntéseket megsemmisítse, ám a parlament döntése alapján a jövőben erre nem lesz lehetősége.
A százezres tüntetéseken amellett, hogy a reform elvetését követelték a demonstrálók, azt akarták elérni, hogy Benjamin Neteanjahu kormányfő mondjon le. A leghangosabb ellenzők között voltak a miniszterelnök legfőbb politikai ellenfelei, valamint az izraeli jogi élet prominensei is.
Az izraeli ellenzék szerint az igazságügyi reform aláássa az ország demokráciáját, hiszen gyengítik az igazságszolgáltatást, amely az egyetlen eszköz, amely képes kordában tartani a kormány bizonyos lépéseit. Állításuk szerint a kormány így jogi kontroll nélkül tud törvényeket elfogadni, Netanjahuék álláspontja szerint azonban az igazságszolgáltatás túlságosan is beleszólt a törvényhozásba, elfogult a liberális ügyek támogatásában, és a bírák kiválasztása nem demokratikus.
A BBC megkereste Chen Hofmann professzort, aki a brit közmédia tudósítójának elmesélte, hogy a zsidó szombatot feleségével és gyerekeivel közös étkezéssel kezdik, ám mostanra mindig kormányellenes tüntetésen fejezik be.
Nem illik ránk, de kénytelenek vagyunk tüntetni, úgy érezzük, hogy elveszítjük az országunkat”
– fogalmazott.
Az izraeli radiológus is kivándorol, egy brit kórházban fog a jövőben dolgozni. Hofmann családtagjait is arra biztatja, hogy költözzenek el az államból, hiszen rendelkeznek európai útlevéllel. Az orvos szerint a helyzet egyre rosszabb Izraelben.
Nyitókép: Mucahit Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
A Wall Street Journal szerint az amerikai elnök jobban fél az eszkalációtól, mint a közel-keleti ország.
Az előző órák legfontosabb történései egy helyen.
Mindeközben a nemzetközi közösség tűzszünetet követel Gázában, Irán pedig válaszcsapással fenyeget. Hajdú Tímea írása.
„Szerintem hiba, amit tesz. Nem értek egyet a megközelítésével” – mondta az amerikai elnök.
Az IDF támadást indítana Rafah ellen, a nyugati hatalmak tűzszünetet követelnek, és Törökország gazdasági háborút jelentett be Izrael ellen. Összefoglalónk az izraeli háború legfrissebb eseményeiről.
Mi lesz Rafah-val, meddig kell folytatni a háborút a Hamász ellen, és mi lesz a túszok sora? Szakértőt kérdeztünk.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
