Aki az olimpiát kergeti, eljátssza a valódi gazdasági felemelkedés esélyét

„Most, hogy az atlétikai világbajnokságot sikeresen megrendeztük, készen állunk a budapesti olimpiára, hiszen minden jelentősebb világverseny lebonyolításában van tapasztalatunk, és a létesítmények is készen állnak hozzá. Így próbálja kiszolgálni a kishitűségüket nagyzolással leplező magyarok vágyait a kormány és médiája. Hozzáteszik, hogy annyi sportág világversenyét rendeztük meg az elmúlt években, hogy összeadva már meg is tartottuk a magunk ötkarikás játékait. A büszkélkedés arra is alkalmas, hogy bosszantsák az olimpiától irtózókat, lám, hiába a Momentum »álomgyilkos« aláírásgyűjtése, minden megvalósul az ötkarikás játékokból. Meghosszabbították Bicskéig, dafke.

A dicsekvés (vagy épp hergelés) egyetlen szépséghibája, hogy blöff az egész. Budapest éppannyira felkészült 2023 augusztusában, hogy ötkarikás játékokat rendezzen, mint a felcsúti kisvasút végállomása a TGV francia szupervonat fogadására. Nincs nevetségesebb érv, mint amikor előkerül, hogy már a nagy olasz körversenyt, a Giro d'Italiát is vendégül látta Budapest. Hiszen ugyanez elmondható egy 3000 méter magas, aktív vulkán holdbéli parkolójáról.

A mostani atlétikai világbajnokság a szervezők szerint ötvenezer külföldi vendéget vonzott, ezzel a budapesti szállodák kapacitása ki is merült. Egy olimpián viszont csak a versenyzők, az őket kísérő edzői stáb és sportvezetők, valamint a versenyeket közvetítő médiamunkások száma ennyi. Nézők nélkül meg is telt a főváros. Hogy a sportolók nem is a szállodákban, hanem az olimpiai faluban laknának? Igaz, csakhogy olyan még nem épült. Ahogy hiányozna még számos létesítmény, aréna, trendsportokat fogadó pálya.

Az olimpiai beruházások jól működő demokráciákban is megcsúsznak. Amíg a nyilvánosságot kell meggyőzni, addig a tervek szerények, logikusak, rozsdaövezeteket számolnak fel, teljes városrészek közlekedését oldják meg, és az utóhasznosítási lehetőségek miatt eleve meg kellene építeni azokat. Kvázi ingyen vannak.”

Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner