Washington kelet-európai hídfőállása

„Rábólintott az amerikai külügyminisztérium arra az elképzelésre, hogy Washington integrált rakéta- és légvédelmi rendszert adjon el Lengyelországnak. A Reuters forrásai szerint 15 milliárd dolláros üzletről van szó, amelynek keretében 48 Patriot indító állvány, és hozzá 644 rakéta, a rendszer működéséhez szükséges felszerelések és alkatrészek kerülnek Lengyelországba. A gyártók az amerikai hadiipar zászlóshajói, a Raytheon és a Lockheed Martin. Az amerikai rakétavédelmi rendszer közép- és kelet-európai telepítése – Csehország, Lengyelország, Románia – a 2000-es évek elejétől, az átfogó rakétavédelmi rendszerek megteremtését tiltó, 1972-ben Moszkvával megkötött ABM-szerződés amerikai felmondása óta vitás kérdés Moszkva és Washington között.

A rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló ABM (Anti-Ballistic Missile) egyezményt 1972. május 26-án Moszkvában írta alá Richard Nixon amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai SALT-I megállapodás részeként. A szerződés drasztikusan korlátozta a hadászati ballisztikus rakétákat és elemeiket a röppályán megsemmisítő rakétaelhárító védelmi rendszerek létrehozását. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok csupán két-két, 150 kilométer sugarú körzetet tarthatott fenn, legfeljebb 100 ellenrakéta-indítóállással és 100 ellenrakétával a fővárosok, illetve az interkontinentális ballisztikus rakéták telepítési körzeteinek védelmére. (A két-két elhárító rendszerből végül mindegyik fél csak egyet-egyet épített ki.) 

A szerződés megengedte a rakétaelhárító védelmi rendszerek összetevőinek korszerűsítését és cseréjét, de tiltotta ilyen rakétáknak tengeri, légi, világűrben történő vagy mozgó szárazföldi telepítését. Moszkva mindenek előtt azt nehezményezte, hogy miközben Oroszország felszámolta a bázisait Vietnámban, Kubában, kivonta a csapatait Kelet-Európából, sőt a nehézfegyverzetet még majdnem teljesen Oroszország európai részéből is, a NATO az orosz határok közelébe tolta a katonai infrastruktúráját. Ráadásul a telepített rakétavédelmi rendszerek indító állványai támadó rakéták kilövésére is alkalmasak.”