Késes támadások sorát követik el a bevándorlók Németországban

A németországi bűncselekményekben a külföldi elkövetők rendkívül felülreprezentáltak, a baloldali politikusok és fősodratú média ezt igyekszik olyan módokon beállítani, hogy megvédje a kormány migrációbarát álláspontját. A valóságban azonban a migrációs hátterű bűnözés sokkal komolyabb problémát jelent Németországban, mint akár azt a statisztikák első látásra sugallják.

A nemrég nyilvánosságra hozott 2022-es rendőrségi bűnügyi statisztika (PKS) szerint a 2022-ben az „élet elleni bűncselekményekkel” gyanúsítottak 36 százalékának nem volt német útlevele. A „súlyos testi sértést” okozó bűncselekményekkel vádolt gyanúsított közül tavaly mintegy 38 százaléka volt külföldi származású.

Az adatok azt mutatják, hogy

annak ellenére, hogy a népesség csak 27,2 százalékát teszik ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint.

Jól látszik a bevándorlás hatása akkor is, ha összevetjük a német adatokat a lengyel adatokkal. Lengyelország, amely gyakorlatilag nem fogadott be migránsokat a Közel-Keletről, illetve Afrikából, ellenben jelentős számú ukrán menekültet fogadott be, jóval kevesebb erőszakos bűncselekményt regisztrál, mint Németország. Nemrég a berlini lengyel konzul, Marcin Król is arra figyelmeztette a német fővárosba látogató – lengyel – turistákat, hogy 2021-ben tízszer több bűncselekményt követtek el Berlinben, mint Varsóban, miközben Berlin mindössze csak kétszer népesebb, mint a lengyel főváros.

A német bűnügyi statisztikák ugyanakkor nagyban megnehezítik, hogy a lakosság valós képet kapjon arról, hogy milyen a bűnelkövetők háttere. Gyakran a „németként számontartott” gyanúsítottak valójában külföldi származásúak; sokan második vagy harmadik generációs bevándorlók, akiknek szülei vagy nagyszülei más országból, például Törökországból vagy a Balkánról érkeztek. Emellett sok „új” bevándorló is megkapta már a német állampolgárságot, és amint ez megtörténik már ők is „németként” szerepelnek a bűnügyi statisztikákban.

– ellentétben olyan államokkal például, mint az Egyesült Államok vagy Dánia.

Ez pedig megnehezíti annak a megállapítását, hogy a bevándorlók milyen mértékben tudnak integrálódni a német társadalomba. A Die Welt című német lap szerint Németországban – a szigorú szabályok ellenére is – mintegy 4 millió olyan személy él, aki többes állampolgársággal rendelkezik. Ez a csoport ugyanakkor a bűnügyi statisztikák szemében „teljes egészében németnek” számít

A késes támadások az egyik olyan terület, ahol kiemelkedő mértékben felülreprezentáltak a nem német elkövetők. Például Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – ahol az adatok szerint naponta mintegy 12 ilyen eset történik – az elkövetők 36 százaléka nem német állampolgárságú, miközben a tartomány népességén belüli arányuk csak 14 százalék. Németország legnépesebb tartományában a késes támadások már akkora problémát jelentenek, hogy azzal már a tartományi parlamentnek is foglalkoznia kellett.

A tartományi kormány május ötödikén a Szociáldemokrata Párt (SPD) frakciójának kérésére vitatta meg a kérdést a tartományi parlamentben. Azonban sem az SPD, sem a Kereszténydemokrata Unió (CDU) nem merte megnevezni, hogy mi áll a támadások megszaporodása mögött valójában. Az Alternatíva Németországért (AfD) viszont megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a valódi problémára. Az AfD frakciójának szóvivője Markus Wagner elmondta, hogy a késes támadásokban nagy arányban vesznek részt nem német állampolgárok, valamint menedékkérők.

– fogalmazott Wagner, aki ezután bírálta az átláthatatlan rendőrségi statisztikákat, amelyek többnyire eltitkolják a késes támadások gyanúsítottjainak nemzetiségét. Továbbá kritizálta a médiát is, mivel szerinte elfogultan tudósítanak az esetekről.

Az AfD egyébként nemrég indított el a honlapján egy esetkövető térképet, ahol nyomon lehet követni a bejelentett külföldiek által elkövetett bűncselekményeket.

Az egyik legutóbbi késes támadás Berlin hírhedten veszélyes Neukölln nevű negyedében történt, ahol a Berhan S. nevű gyanúsított – aki már Berlinben született, tehát a bűnügyi statisztikák szerint „német”, annak ellenére, hogy közel-keleti migrációs hátterű családból származik – egy protestáns iskolába bejutva szúrt meg többször egy nyolc- és egy hétéves kislányt, életveszélyesen megsebesítve őket. A Bild jelentése szerint nyugodtan cigarettázott az iskola mellett, mielőtt átmászott annak kerítésén. A támadást végignézte több tucat másik iskolás is. Berhan S. a gyanú szerint 2009-ben szintén késsel támadt akkori 24 éves barátnőjére, akit a kapcsolatuk alatt rendszeresen bántalmazott. A férfit elítélték már testi sértésért, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, csalásért és rongálásért is.

Ez nem is az egyetlen olyan eset volt, amikor kisiskolásokra támadt késsel egy bevándorló. Januárban kezdődött meg Kirijan K. pere, aki még tavaly nyáron egy Esslingenben található iskolában támadt rá egy hétéves kislányra. A férfi teljes erőből ötször szúrta tarkón egy 20 centiméter hosszúságú konyhakéssel a kislányt. A gyanúsítottat a legtöbb hírportál „munkanélküli hollandként” emlegette, mivel a férfi holland állampolgársággal rendelkezik, viszont migrációs háttere van. A Bild beszámolója szerint a férfi azt vallotta, hogy

Egy Eritreából származó migráns a németországi Illerkirchberg városában, Baden-Württemberg tartományban késelt halálra egy 14 éves diáklányt, miközben iskolába ment. A kislány 13 éves barátját, aki szintén a helyszínen volt, szintén több késszúrás érte, ő túlélte az esetet.

A jelenlegi helyzet pedig minden jel szerint csak rosszabbodni fog. A baloldali kormánykoalíció nemrég jelentette be, hogy megreformálná az állampolgársági szabályokat. Az egyik legfontosabb változás lenne, hogy nyolcról öt évre csökkenne az az időtartam, ami alatt egy bevándorló állampolgárságot kaphat. Egyszerűsödnének a kettős állampolgárság szabályai is.

Ez nemcsak azt jelentené, hogy a baloldali pártok mintegy 2 millió új potenciális szavazóval gazdagodnának. Amennyiben a reform megvalósul, úgy várhatóan rövidtávon lekerülhet az asztalról a migrációs hátterű bűnözés kérdése. Az országot vezető baloldal viszont a „német bűnözés” megugrására hivatkozhat ideológiai céljainak elérése érdekében.

Nyitókép: Boris Roessler / dpa / AFP