Mélyülő energiaharc: Németország most sem venné át a franciák és az olaszok hitelét

2022. október 04. 14:16

Mindenre azért a németek sem kaphatók.

2022. október 04. 14:16
null

Németország nemrég bejelentette: költségvetési mozgásterét és kiemelkedő hitelképességét latba vetve kétszázmilliárd eurós mentőcsomagot dob lakossági és ipari fogyasztói számára, hogy könnyebben átvészelhessék az energiaválságot.

A végletekig Franciaország és Olaszország, akiknek egy ilyen lépéshez sem költségvetési tartalékuk, sem hitelképességük nincs, azonnal megkongatták a vészharangot: szerintük egy ilyen beavatkozás felborítaná az európai egységes piacot, hiszen állami segítséggel juttatná tisztességtelen előnyhöz a német vállalatokat.

Így aztán Franciaország és Olaszország uniós biztosai, a belső piacért felelős Thierry Breton és a gazdaságért felelős Paolo Gentiloni – akik a Bizottságban természetesen nem hazájukat képviselik, hiszen ez, mint azt a Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos iránti folyamatos kritikákból tudjuk, szigorúan tilos – vezető európai lapokban, az Irish Timesben, a Corriere della Serában, a Les Echos-ban és az FAZ-ben megjelentetett közös cikkükben azt javasolják, hogy Németország ne magának vegyen fel hitelt, inkább emelje az egészet európai szintre, azaz

legyen már kedves helytállni a hitelképtelen Franciaország és Olaszország ezirányú adósságáért is.

„Hogy áthidaljuk a nemzeti költségvetések különböző mozgástereiből adódó törésvonalakat, európai szintű, közösségiesített eszközökről kell gondolkodnunk” – írják a biztosok, akik szerint helytelen, hogy az országok hitelképességét, finanszírozási költségét egyedül az államadósságuk határozza meg, hiszen ez „nem veszi figyelembe az EU országainak politikai döntéseit Európa közös érdekeinek kulcselemeiben, a kontinens védelmében tett egyenlőtlen erőfeszítéseket, az infrastruktúra, jelesül a mindenki hasznára váló energetikai infrastruktúra alulfinanszírozását, a fosszilis energiahordozók országos energiamixben játszott szerepének csökkentésébe való befektetéseket, amely alacsonyabb »szén-dioxid-emissziós adósságot« eredményez”. Szerintük „ezek mind a közjóba való befektetések”, ezért „ha ezeket mind megfelelően számításba vennénk, az objektívebb képet adna az államok közötti hitelkülönbségekről”.

Christian Lindner német pénzügyminiszter és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság mindenki érdekét szolgáló gazdaságért felelős alelnöke ugyanakkor élből elutasították az ötletet. Berlin maga ugyan tervez még hitelt felvenni, de uniós szinten nem kíván eladósodott országok finanszírozásába beszállni, bármennyit is fektettek azok nyakló nélküli eladósodásuk során „a közjóba”.

Nyitókép: MTI/EPA

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Brandon the great Negro
2022. október 05. 16:29
Németek.... Bezárják az atomerőműveket, majd energetikai segélyt adnak saját maguknak.
fatman
2022. október 04. 17:48
ilyen az európai szolidaritás, mi? amiről mindig is kioktattak bennünket... amikor a niggereket kell szétosztani, vagy elvenni a gázt attól, akinek van... szánalmas...
bagira
2022. október 04. 15:53
39 éve az USA már rongált meg vezetékrendszereket Nicaraguában. Közel 39 évvel ezelőtt, 1983. október 11-én az Egyesült Államok rajtaütött egy olajtárolón a nicaraguai Corinto kikötőjében, ahol felrobbantottak öt olajtárolót, amelyekben az ország olajtartalékainak nagy része volt. Három nappal később, október 14-én Puerto Sandino kikötőjében felrobbantottak egy víz alatti csővezetéket. 1984 januárja és márciusa között három nicaraguai kikötő, Corinto, El Bluff és Puerto Sandino vizeit aknázták alá az amerikai erők.
Haramia
2022. október 04. 15:52
Most kiélesedik a különbség. A háborús és szankciós krízis kapcsán mostanság a hitel a menő sláger. Covid utáni helyreállítási alapok, amiből mind a mai napig ne láttunk egy árva kanyit sem. De azért legyünk szolidárisak és a törlesztést közösen álljuk. Meg ott volt a Gyuri bá" féle marhaság is, az örökhitelről. Meg szórjuk a pénzt az ukikra, milliárdokat, mert szegényeket meg kell segíteni. Meg is lett szavazva, egy része már kiutalva. De a Krőzus aranya sem lenne elég. Minap Amerika is felszólította az EU-t, hogy az ő része mellé legalább annyival szálljon be az EU is. És most a Németek maguknak hiteleznek. A franciák, olaszok meg nyújtják kezüket. Saját tagállami hitelfelvételek, uniós hitelek. Hogy ebből mi fog kisülni? Főleg ha a legvégén nem lesz látszata. Hacsak a nyomort és lecsúszást nem annak tekintjük. A lejtmenetet is kenni kell. :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!