Jaroslaw Kaczynski: Nem vagyok boldog Orbán álláspontjától

Ha Lengyelországba megyek, otthon érzem magam. Kicsit más, de meghatározó életemben a lengyel-magyar barátság. Ez persze nem feledtethet el néhány észrevételt. (i) néhány település Lengyelországhoz került Trianonnal, lengyel kezdeményezésre, bár nekünk az már mindegy volt (ii) már az első világháborút követő időszakban időnként lefitymálták külpolitikájukban Magyarországot, a nagyobbik barát Románia volt, kelet-Európai középhatalmaknak képzelték magukat, talán nem a legnagyobb sikerrel. (iii) megtapasztalták a nyugat segítékészségét egszer (iv), de, mintha most újra nagyon boldogan átélik az usa-val való mézesheteket. Elhálhatják előre a frigyet, de hogy a nyugat megint esküvő nélkül cserbenhagyja átmeneti partnerét, az szinte biztos. Úgy tűnik, megint fellelkesültek a külsős biztatásra, ha az alábbi hírek igazak... : A lengyel szárazföldi erők egy volt parancsnoka azt javasolta, hogy Varsónak meg kellene próbálnia elfoglalni Kalinyingrádot Moszkvától. Varsónak arra kellene törekednie, hogy "követelje" a kalinyingrádi régiót Oroszországtól - mondta Waldemar Skrzypczak tábornok. A régió "1945 óta orosz megszállás alatt áll" - mondta a lengyel szárazföldi erők volt parancsnoka a Szuperexpressz című televíziós műsorban pénteken. "Érdemes lehet megkérdezni, mint ahogyan a visszaszerzett területek esetében is történt" - mondta Skrzypczak, utalva a náci Németország legyőzése után Lengyelországhoz csatolt kelet-németországi területekre. "Talán érdemes megkérdezni ezt a kalinyingrádi régiót, amely véleményem szerint Lengyelország területének része". A náci Németország második világháborús veresége után Kelet-Poroszország régióját felosztották a Szovjetunió és Lengyelország között. A Szovjetunió megkapta a régió területének mintegy harmadát, beleértve Königsberg városát (azóta Kalinyingrád néven ismert), létrehozva a mai Kalinyingrádi területet. A Szovjetunió összeomlása után a régió orosz enklávé maradt, Lengyelországgal és Litvániával határos. A Skrzypczak által megfogalmazott merész állítást orosz tisztviselők bírálták, Anton Aljanov kalinyingrádi kormányzó szerint a lengyel tábornok nyilvánvalóan a 17. századba való visszatérésre törekszik. Abban az időben a Porosz Hercegség a lengyel korona vazallusa volt, de soha nem volt Lengyelország része. "Egyszerűen nem értem, hogyan lett Poroszországból Lengyelország a tábornok fejében" - mondta Alikhanov a Komszomolszkaja Pravda napilapnak. "Ez persze elképesztő. Kelet-Poroszország szigorúan véve Németország. Mi emlékszünk erre, nyilvánvalóan a tábornokkal ellentétben. Tekintettel a modern Lengyelország és földjei történelmére, Varsónak nem szabadna a határok megváltoztatására törekednie és területi követeléseket kifejeznie - figyelmeztetett Alikhanov. "Ha mindezek a tábornokok is "okosak", akkor mindenféle különböző történelmi pillanatra emlékezhetünk, egészen közelmúltbeli, nem túl a 20. századon" - mondta a tisztviselő. "És arra a következtetésre fogunk jutni, hogy a mai Lengyelország területének egy nagyon nagy részét valójában meghódították, a náci Németországtól követelték, és a szovjet ajándékként adta át a lengyel népnek".

Mi MEGÉRTJÜK AZT, HOGY OROSZ ÜGYBEN LENGYEL BARÁTAINKNAK MÁSAK AZ ÉRDEKEIK, MINT A MI ÉRDEKEINK. DE! NEKIK IS MEG KELL ÉRTENIÜK AZT, HOGY EZÜGYBEN A MI--A MAGYAROK--ÉRDEKEI IS MÁSAK, MINT AZ ÖVÉK. EHHEZ A KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉSHEZ BÖLCSESSÉG KELL, AMI NÁLUNK MEG VAN. NAGYON REMÉLEM: A LENGYELEKNÉL IS!

Mennyi is mostanában a V? V1?

Ez az árulás már-már romános.