Lendületet hoztak a kultúrharcba a németországi választási eredmények

A Merkel-korszak alatt a konzervatív közvélemény hajlamos volt a németországi uniópártok – vagyis a kereszténydemokraták, a keresztényszocialisták és a szociáldemokraták kormánykoalíciójának – tevékenységét a konzervatív politikáról való lemondásként értékelni. Például a német parlament, azaz a Bundestag január 12-ei ülési jegyzőkönyvét áttekintve azonban bizonyára egyesek felkaphatják a fejüket. A szövetségi szintű törvényhozás épületében ugyanis

az egykori kormánypártok képviselői pedig érdemi kritikával illették a beteljesedés küszöbére érkezett progresszív víziót.

A fenti állításokat a parlamenti felszólalások is igazolják. A kormánykoalíció igazságügyi minisztere, Marco Buschmann (FDP) például a kormány társadalompolitikai célkitűzései kapcsán összetett jogszociológiai és filozófiai fejtegetésbe kezdett. Elmondta, hogy az egyéni szabadságjogok sosem gátolhatják a társadalmi fejlődést. Utóbbinak ugyanis az egyéni szabadságjogok teljessége szolgál alapjául, vagyis a személyiség kibontakoztatását a jog csak ösztönözheti, gátolnia pedig tilos.

A Zöldek részéről Anne Spiegel felszólalása árult el többet a kormánykoalíció terveiről. Spiegel, aki a párt család-, nő-, idős- és ifjúságügyi minisztere kiemelte, hogy a koalíció elsősorban a különböző családtípusok elismerését kívánja véghez vinni. Úgy véli, hogy az államnak elő kell segítenie, hogy az emberek a szükségleteiket kielégítő formákban élhessenek.

A kormánykoalíció olvasatában továbbá minden olyan közösség család, amelyben emberek valamilyen formában felelősséget vállalnak egymásért. Eszerint például a jövőben

Ennek keretében a jogalkotó törölné a Strafgesetzbuch 219a szakaszát, amely eddig a magzatelhajtás népszerűsítését tiltotta meg.

A fentiekre vonatkozóan a kereszténydemokraták részéről Günter Kringstől érkezett reakció. Úgy véli, hogy a fenti intézkedések nem igazán szolgálják az igazság és a szabadság megteremtését. A közlekedésilámpa-koalíció ennek megfelelően nem társadalmi fejlődést kíván megteremteni, hanem a társadalom átépítését kívánja végrehajtani. Mindez pedig a szabadság téves értelmezésén alapul. Rámutat továbbá, hogy a baloldali narratívával azonosuló koalíció minden vélhető jószándéka ellenére vélhetően kárt okoz, amikor a faji alapú megkülönböztetés tilalmának eltörlésében gondolkodik.

Krings szerint a baloldali vízióval rendelkező koalíció javaslata a német Alaptörvény (Grundgesetz) módosítására kiforratlan, annak üzenete nem más, minthogy

Azt pedig kifejezetten abszurdnak minősítette Krings, hogy a baloldal az Alaptörvény néhai szövegezőit bármilyen formában is rasszistának titulálták. A politikus úgy véli továbbá, hogy a jelenlegi kormány a szülői jogok rovására kívánja kiteljesíteni a gyerekjogokat.

Álláspontja a magzatelhajtás népszerűsítésének megengedésével kapcsolatban, hogy ez beavatkozást jelent az anya és a meg nem született gyermek kényes egyensúlyába – éppen ezért a CDU és a CSU nem kíván asszisztálni ehhez a jogszabály-módosításhoz. Szintén

Krings üdvözli, hogy Németország évtizedeken keresztül ki tudta kerülni a témakört övező parázs vitákat, a jelenlegi kormánykoalíciónak pedig tartózkodnia kellene a feszültség szításától e téren.

A politikus kéri továbbá a kormánykoalíció politikusait, hogy ne tegyék lehetővé, hogy az állatok sérelmére elkövetett bűncselekményeket súlyosabb tétellel büntessék, mint az emberek sérelmére elkövetett cselekményeket.

Kép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely