Orosz külügy: Felszabadító hadjárat volt a szovjet csapatok 1939-es lengyelországi bevonulása

2021. szeptember 17. 17:31

Sajátos értelmezés.

2021. szeptember 17. 17:31
null

Felszabadító hadjáratnak minősítette az orosz külügyminisztérium a szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én megkezdett lengyelországi intervencióját a hivatalos Twitter-oldalán pénteken megjelent összeállításban.

Nem engedhették meg Lengyelország elestét

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg „a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta”. Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot,  csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott,

„és az utolsó pillanatig” nem kívánt a konfliktusba belépni.  

Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről” – szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.
Az orosz hadsereg „ellenállásba alig ütközve”, 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat. Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.   

A lengyeleket teszik felelőssé

Az összeállítás értelmében a lengyel „katonai-politikai vezetés” szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország „állami léte gyakorlatilag megszűnt”. A történtekért az anyag Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve az akkori lengyel vezetést tette felelőssé. A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban

elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen fel a Wehrmachttal szemben.

Az összeállítás szerzői történelmi kitérőt téve azzal vádolták meg Varsót, hogy „támogatta a nácik agresszív politikáját, amely megfelelt expanzív terveinek”. Idézték Churchillt, aki szerint Lengyelország „egy hiéna mohóságával vett rész Csehszlovákia kirablásában és megsemmisítésében”.  A szöveg arra is kitért, hogy a második világháború végén Lengyelországot a fasiszta megszállóktól a szovjet csapatok szabadították fel, amelyek a harcokban 200 ezer katonát veszítettek. Az összeállítás ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy a szovjet invázió a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának következménye volt, amelynek értelmében a Szovjetunió és a náci Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum értelmében, amelyet csak a „peresztrojka” idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.

Nem látta, ezért nem kommentálja

Hitler egyébként a Szovjetunió 1941-ben történt megtámadását követően néhány nap alatt elfoglalta az anyagban a szovjet bevonulás hivatkozási alapjaként emlegetett Minszket. Vlagyimir Putyin júliusban írta alá azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a náci Harmadik Birodalom és az európai „tengelyhatalmak” céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy tagadják a Szovjetuniónak Európa nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta, hogy

nem látta az orosz külügyminisztérium által megosztott anyagot, ezért nem is tudja azt kommentálni.

Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket szabadított fel. Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó érzékenysége miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország – a tavalyi fehérorosz elnökválasztás eredményének meghamisítása után – az ellenzéket támogatva „beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”, ez a szempont elvesztette jelentőségét.

(MTI)

Nyitókép: MTI/PAP/Tomasz Gzell

Összesen 124 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Callamus Roland
2021. szeptember 25. 17:47
Az ember mindig tanul. A pap holtig. És mégis bután hal meg. Érdekesek ezek az új megvilágításból született történelmi magyarázatok. Sztalin és a megelőzés! Ugyan má!
MZXX
2021. szeptember 17. 21:56
A Molotov-Ribbentropp paktummal a németek időt nyertek a szovjetekkel szemben, míg a franciákat és az angolokat megtámadják, erre volt jó. Csak az oroszok vették komolyan, a németek nem. A németek fel is rúgták, megtámadták az oroszokat. Az oroszok cikkbéli nyilatkozata viszont hülyeség, ha hallgattak volna, bölcsebbek maradtak volna. Viszont a lengyeleknek is ki kellett volna maradni a müncheni egyezményből, ha az ártatlanságukat akarják védeni.
tetx
2021. szeptember 17. 21:26
Inkább anyátok valagát szabadítottátok volna fel!
Akitlosz
2021. szeptember 17. 20:52
"Hitler ellen 42 alkalommal kíséreltek meg merényletet: EGYIK SEM SIKERÜLT. Vajon miért?" 1. Mert Hitler jól védette magát. 2. A merénylők nem vettek figyelembe a tervezéskor néhány körülményt, ami kizárta a siker esélyét. 3. Szerencséje is volt. Na csak például az egyik korai merénylő úgy akarta megölni Hitlert, hogy amikor elvonul előtte, akkor a tömegből egyszerűen lelövi. Na jött is Hitler, készen is állt a merénylő. Hanem amikor Hitler odaért, akkor a tömeg elkezdett Sieg heilezni meg karlendíteni így a merénylő nem látott többet rá Hitlerre, esélye sem volt lőni. Mivel nem tervezte, hogy a sikeres merénylet után hazautazik, így pénzt nem vitt magával és a visszaútra sem vett jegyet. Így aztán elkapták a kalauzok a vonaton mint potyautast, hívták a rendőröket, akik megtalálták nála a pisztolyt, s elkezdték kérdezgetni, hogy minek a pisztoly, hol volt. S kiderültek a dolgok. Hát kb. így élte túl Hitler a merényleteket. Vagy később jött, vagy korábban távozott, vagy más útvonalon ment, vagy máshova és dolgozott pár ezer ember a védelmén. Szóval annyira könnyű azért nem volt Hitlert megmerényelni. A mai fontos politikusokról is csak utólag tudni meg, hogy mikor merre járt, előre nem, ha nem muszáj.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!