Dánia segít Litvániának határkerítést építeni

Tizenöt kilométernyi szögesdrótot küldött Dánia Litvániának annak érdekében, hogy a balti állam sikerrel dacolhasson az országot mostanában érő irreguláris migrációs hullámmal. A migránsok Fehérororszország irányából érkeznek az országba. Megjegyzendő, hogy ugyanezzel a problémával küzd Lengyelország is. A migrációs nyomás növekedésének az oka az, hogy

Ezzel kapcsolatban Litvánia álláspontja, hogy a fehérorosz vezetés „hibrid háborút” folytat az Európai Unióval, a migrációt pedig fegyverként alkalmazza saját érdekeinek előmozdítása céljából.

Az ugrás különösen Litvánia esetében figyelemreméltó: miközben tavaly mindössze 81 migráns lépte át illegálisan a litván-fehérorosz határt, idén ez a szám már most meghaladja a 4 ezret. 

„Úgy vélem, Dánia érdeke is, hogy segítse Litvániát abban, hogy védhesse a fehérorosz határt, amely egyébként közös uniós határunk is.” - nyilatkozta a dán migrációért felelős miniszter, aki nemrégiben rögzítette a sajtónyilvánosság előtt, hogy álláspontja szerint

„Hiba volt Orbán Viktort bírálni, amiért szögesdrótos kerítést építtetett Magyarország határán 2015-ben”.

”.

Dániának azért érdeke, hogy részt vegyen a határvédelemben, mert ahogy Tesfaye is rámutat, a legtöbb migráns minden valószínűség szerint nem maradna Litvániában, hanem vándorolna tovább az Európai Unió nyugati tagállamainak irányába. Azt egyelőre nehéz megbecsülni, hogy pontosan milyen haszna van annak a tizenöt kilométernyi szögesdrótnak az összesen 680 kilométer hosszú litván-fehérorosz határon. Annyi viszont bizonyos, hogy a kerítésszakaszon kívül Dánia konténereket és higiéniai eszközöket is küld a migránsok elszállásolásának megkönnyítésére, ezen felül migrációs szakértőkkel is segíti a litván határőrök munkáját.

Litvánia minden bizonnyal jobban örülne a kerítésnek, mint a migránsok elszállásolását segítő eszközöknek, ugyanis a litván külügyminiszter a minap nyilatkozta a médiának, hogy az Európai Uniónak nem kellene erőltetnie a migránsok kötelező elosztását, vagyis a kvótákat.

„A litván fél szerint nem erről (…), hanem az Európai Unió külső határainak tiszta, erős, és jól meghatározott védelméről, valamint (…) arról kellene beszélnünk, hogy hogy hazatelepítsük azokat az embereket, akik illegálisan jutottak be az Európai Unió területére.” – nyilatkozta a politikus, amikor arról kérdezték, hogy a balti állam támogatna-e egy közös teherviselési mechanizmust a migránsok elosztására vonatkozóan. Gabrilius Landsbergis szerint ugyanis

A fentiek tükrében érthető, hogy Litvánia miért küldött külügyi megbízottat az iraki Bagdadba annak érdekében, hogy a migránsok hazaküldése felgyorsuljon. 

„Minisztériumunk képviselője hamarosan munkához láthat Bagdadban” – nyilatkozta a litván külügyminiszter a lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval lefolytatott egyeztetését követően Vilniusban. A litván politikus szerint jóllehet vannak biztató kilátások, számos migráns például magától hazatér a Közel-Keletre. Csakhogy – mutat rá a politikus – még mindig nem sikerült eléggé meggyőzni Irakot arról, hogy fogadja a Litvániából kitoloncolt migránsokat még annak ellenére is, hogy Irak és az Európai Unió között létezik erre vonatkozó nemzetközi megállapodás. 

„Irak egyszerűen máshogy kezeli ezt a megállapodást” – állítja  Gabrilius Landsbergis, Litvánia külügyminisztere.

Az Európai Unió jelenleg 18 állammal vizsgálja felül hasonló tárgyú megállapodását, ezek közül azonban egyik sem olyan ország, amely a Litvániába irányuló illegális migráció szempontjából releváns lenne (ilyen például Irak és Kamerun).

Fotó: Valdemar Doveiko / Sputnik / Sputnik via AFP

Dobozi Gergely