A szocializmus áldozatává válhat az igazságszolgáltatás Bolíviában

Kórházba szállították Jeanine Añezt, Bolívia volt elnökét La Paz városának női börtönéből, miután augusztus 21-én öngyilkosságot kísérelt meg; azóta állapota stabil – erősítette meg Eduardo del Castillo kormányminiszter. Añez ügyvédje azzal magyarázta a történteket, hogy

Kétségtelenül stresszforrást jelenthet, hogy ez a bűncselekmény a bolíviai büntető törvénykönyv alapján 10-től 20 évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. Az ügy háttérében a 2019-es bolíviai választások állnak, melyet országszerte heves tiltakozások, erőszakos lázadások követtek. 

A vád szerint a rendőrség és a nép közötti egyre durvuló összecsapásokkal kapcsolatban az újonnan felesküdött ideiglenes elnök Añez lényegében felhatalmazást adott az erőszakra: felmentette a fegyveres erőket a közrend helyreállítása ürügyén elkövetett cselekmények miatti bűntetőeljárás alá vonástól. A vád minden bizonnyal súlyosbító körülményként veszi számba, hogy a tüntetéshullám legsúlyosabb eseteit – a sacabai és senkatai megtorlást – az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága mészárlásoknak minősítette. Néhány beszédes szám: harminchat halálos áldozatnak, több mint nyolcszáz sérültnek és több mint ezerötszáz jogellenesen őrizetbe vett szimpatizánsnak „követel” most igazságot Evo Morales. Ahhoz, hogy hogyan is jutottunk ide, előbb vissza kell tekintenünk az ezredforduló éveinek baloldali átrendeződése ("pink-tide") tájára. Úgy nevezett

Evo Morales „tündöklése és bukása”

Evo Morales Aymara emblematikus latin-amerikai vezető 2005-ös megválasztásával – többéves belső instabilitást követően – olyan bennszülött származású politikus került az elnöki székbe, aki elődeitől eltérően nyíltan szocialista nézeteket vallott. Morales hatalomra jutása illeszkedett az említett latin-amerikai neopopulista/neobaloldali fordulatba. A példátlan, 84,5 százalékos részvételi arányt mutató választások azt jelezték, hogy a politikus rendkívüli támogatottságot élvez. Ráadásul úgy aratott győzelmet, hogy nem volt szükség második fordulóra, ugyanis Morales már az első körben megszerezte a szavazatok többségét. Nem lehet eléggé nyomatékosítani: erre nem volt precedens az 1982 óta tartó civil irányítás alatt.

Morales, a Szocializmusért Mozgalom (MAS) élén ambiciózus politikai, társadalmi és gazdasági reformokat hirdetett, amelyeket felülről, nagyobb állami szerepvállalás révén kívánt elérni.

Tudniillik az alkotmányosság határait feszegető Morales népszavazással szerette volna garantálni következő ciklusát. Ugyanakkor miután 2016-ban nem tudta érvényesíteni akaratát a bolíviai alkotmány módosítását célzó referendumon, az alkotmánybíróság jóváhagyásával szállt versenybe negyedik elnöki mandátumáért, köszönhetően a Moraleshez hűséges bírák közbenjárásának. Amellett, hogy ezzel a húzással már előre elvesztette a nép választási folyamatba vetett bizalmát, a döntés egyértelműen a bolíviai igazságszolgáltatás függetlenségének hiányáról tanúskodott.

Jóllehet, a baljóslatú 2019. október végi választások még nagyobb botrányt hoztak. Morales már a hivatalos eredmények előtt triumfált, hogy aztán a Legfelsőbb Választási Bíróság leállítsa az előzetes eredmények közzétételét, ugyanis azon a ponton a szavazatok a második forduló szükségességét jelezték előre. A bolíviai ellenzék és a felháborodott nép választási csalást szimatolt. Az Európai Unió és a nemzetközi közösség is komoly aggodalmának adott hangot a választások és a szavazatszámlálás kapcsán. Később az Amerikai Államok Szervezete (OAS) által végzett ellenőrzés alátámasztotta a gyanút: súlyos szabálytalanságokat és a szavazás során elkövetett manipulációkat tárt fel, továbbá felszólította a kormányt a választási eredmények érvénytelenítésére. 

Evo Morales menekültként lép Mexikóváros repülőterének betonjára 2019 novemberében azt követően, hogy lemondott tisztségéről és távozott Bolíviából

Kép: PEDRO PARDO AFP

A hazai és nemzetközi nyomás hatására, – mivel a fegyveres erők is Morales lemondását „javasolták” –

Választási csalás kontra államcsíny

Jainine Áñez – a szenátus második alelnökeként, mint a hivatalban lévő legmagasabb rangú tisztviselő – 2019. november 12-én kapott az alkalmon és az ország alkotmányos elnökévé nyilvánította magát. Hivatalba lépését az alkotmánybíróság még ugyanezen a napon kelt határozata legitimálta, ám a MAS-pártiak (Morales követői) ezt aljas puccsnak minősítették, és tömeges tiltakozásokba kezdtek. Röviden összefoglalva:

Rohamrendőrök oszlatják a Morales-párti tömeget La Paz városában 2019. novemberében

Fotó: Ronaldo SCHEMIDT AFP

Áñeznek a hatalmi vákuum kitöltése melletti megbízatása új elnökválasztás haladéktalan kiírása volt, ami „az egyetlen demokratikus és alkotmányos módja a válság megoldásának” – írta az Európai Parlament politikai állásfoglalásában.

A várva várt 2020-as választásokat a pandémia erősen befolyásolta, ugyanis azt májusról októberre kellett halasztani. Megjegyzendő, hogy a fejlemények a Szocializmusért Mozgalom jelöltjének, a választásokat magasan megnyerő Luis Arce malmára hajtotta a vizet, aki a kampány során igyekezett elhatárolódni Moralestől. A koronavírus-járvány idején, amikor a gazdasági válság kiéleződött, egyre többen vélték úgy, hogy egy közgazdász lehet képes újraindítani az országot. Ez pedig kapóra jött Morales protezsáltjának, aki sikeres gazdasági miniszer volt – magyarázta Diego Von Vacano politológus, az Arce elnökválasztási kampányának tanácsadója.

Evo Morales visszatér?

Ugyanakkor egyesek szerint Arce kapcsolata Moralesszel, a párt valódi erejével, időnként feszültnek tűnik. Nem véletlen, hiszen a párt számtalan kihívással áll szemben: a politikai helyzet stabilizálása mellett a gazdaság stagnál, újraindítását elfojtja a pandémia. A kormány agresszív fellépése ellenfeleivel szemben tehát magyarázat lehet a gyengeségek leplezésére.

Jeanine Áñezt elvezetik a hatóságok 2021. márciusi, La Paz-i letartóztatását követően

Kép: AIZAR RALDES AFP

Morales itthon vagy távol, az újfent baloldali kormány hatalomra kerülésével rögzülni látszik a hatalom központosítása és az igazságszolgáltatás politikai célú instrumentalizálása. Az elszenvedett események értékelésére létrehozott független szakértői szervezet (GIEI) által pár hete kiadott jelentés mindkét fél felelősségét megállapította. Ugyanakkor egyesek szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a bíróságok és az ügyészség Moraleshez és Acrehoz való lojálisa miatt a kormánypárti szimpatizánsok megússzák a számonkérést, míg maga Jeanine Áñez többedmagával a szocializmus visszatérésének politikai áldozatává válik (annak ellenére is, hogy Áñez védelme több mint 50 bizonyítékot terjesztett elő, cáfolandó az ellene felhozott vádakat).

Annyi legalábbis bizonyos, hogy a latin-amerikai egység szószólójáról, Simón Bolivárról elnevezett államban az elmúlt évek kaotikus politikai eseményei mindinkább a társadalom polarizálásához vezettek.

Borítókép: Evo Morales szimpatizánsainak egy radikális csoportja blokád alá vesz egy autópályát Bolíviában

A szerző a Mathias Corvinus Collegium (MCC) senior kutatója.