Emberi jogi bíróság: jól kell bánni a migránsokkal a fehérorosz határon

Az ideiglenes intézkedés nem ítélet

Augusztus 25-ei ideiglenes intézkedésével kötelezte Lettországot és Lengyelországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága arra, hogy az országok hatóságai lássák el a Fehéroroszországgal közös határaikon feltartóztatott migránsokat élelmiszerrel, vízzel, és ruházattal, továbbá, hogy biztosítsanak számukra megfelelő orvosi ellátást, és átmeneti szállást is. A bíróság döntése értelmében erre a lengyel és a lett hatóságok az elkövetkező három hétben, szeptember 15-éig kötelesek. Az ideiglenes intézkedés nem ítélet – erre az Emberi Jogok Európai Bíróságának akkor van lehetősége, hogyha az érintetteket komoly fizikai veszély fenyegeti. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a Bíróság az ügyet a kérelmező javára eldöntöttnek ítéli; az intézkedés célja, hogy egy esetleges súlyos jogsérelem bekövetkezését odázza vagy lehetetlenítse el.

Az Amiri és társai kontra Lengyelország (42120/21 sz. Ügy) és Ahmed és társai kontra Lettország (42165/21 sz. ügy) című ügyek a lengyel-fehérorosz és lett-fehérorosz határon kialakult migrációs válsághelyzet kapcsán indultak. Amiri és 31 afgán állampolgár társa, valamint Ahmed és 40 kurd etnikumhoz tartozó iraki állampolgár társa mindkét ügyben nemzetközi védelmet kértek a lengyel, illetve lett hatóságoktól. Sérelmük pedig abban áll, hogy jelenleg miközben Fehéroroszországban már nem maradnának, Lengyelországba, illetve Lettországba sem tudnak belépni. 

Amiri és Ahmed Lengyelországgal, illetve Lettországgal szembeni igényeiket az Emberi Jogok Európai Egyezményének élethez való jogra és az embertelen, illetve lealacsonyító elbánás tilalmára vonatkozó rendelkezéseire alapítják. Kérelmüket az Emberi Jogok Európai Bírósága augusztus 20-án fogadta be.

Fenyegetőzések, kerítések, vészhelyzet

Nem sokkal korábban hallhattunk először arról, hogy Lengyelország és a Baltikum a Közel-Keletről útnak indult migrációs nyomással szembesült. Lengyelország és az érintett balti országok arról számolnak be, hogy Fehéroroszország migránsokat használ politikai fegyverként a Lukasenka-kormányzattal szemben életbe léptetett szankciókra válaszul. 

„Megálljt parancsoltunk a drogoknak és a migránsoknak – most azonban magatok fogyaszthatjátok és kaphatjátok el őket.” 

- fenyegetőzött Alexander Lukasenka, Fehéroroszország elnöke még június közepén. Az Európai Unió álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy a fehérorosz elnök hibrid háborút folytat a blokkal szemben. Fehéroroszország ennek ellenére tagadja a vádakat.

Lengyelország Magyarország mintájára maga is határkerítés építésébe kezdett, hogy az irreguális migránsok átjutását meggátolni, de legalábbis kontrollálni lehessen. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter elmondása szerint 2.5 méter magas kerítés épül a 400 kilométeres lengyel-fehérorosz határon, legalább 150 kilométer hosszúságban pedig máris kész a szögesdrót.

Lengyelországhoz hasonlóan Litvánia is úgy döntött, hogy kerítést épít az 500 kilométer hosszú fehérorosz határon. Vilnius 2021 során 4 ezer iraki menedékkérelmét fogadta be, év végéig pedig összesen több mint 10 ezer kérelem könyvelésére számít. A balti állam álláspontja, hogy az iraki állampolgároknak nem kell megtorlástól tartania Fehéroroszországban, ezért a menedékkérők tömeges kiutasításába kezdett. Megjegyzendő, hogy Lengyelország az iraki migránsok vonatkozásában szintén biztonságos államnak tartja Fehéroroszországot, éppen ezért a lengyel külügy arra számít, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének részeseként Fehéroroszország tiszteletben tartja az abban foglaltakat, és megfelelő védelmet nyújt a visszatoloncolt migránsoknak.

Lettország pedig vészhelyzetet hirdetett a határ menti régiókban, amely lehetővé teszi a lett hadsereg és rendőrség bevetését is. A veszélyállapot Lettországban november 10-éig tart.

Prémium migrációs útvonal Fehéroroszországon keresztül

Az Euractiv még július 15-én cikkezett arról, hogy miként derült fény a szokatlan és első pillantásra logikátlan irányokat vevő, Közel-Keletről Fehéroroszországon át Európába tartó migrációs útvonalra. 

A beszámolóból kiderül, hogy a Közel-Keletről útnak induló migránsoknak azt ígérik, hogy Fehéroroszországon keresztül jogszerűen juthatnak be Európa területére. Ezt támasztja alá, hogy iraki és fehérorosz ügynökségek turista vízumot is kibocsátottak e célból. Valójában azonban inkább embercsempészetről lehet szó. 

„Fehéroroszországot, Németországot, Litvániát és más országokat is fel tudunk ajánlani [ügyfeleink számára]. Innen Fehéroroszországba, majd 20 perc alatt Litvániába [lehet eljutni]. Bagdadból Litvániába fejenként 10 ezer eurót kérünk el”

”

– árulta el az Euractivnak egy embercsempész, aki így folytatta. - „Leszervezünk egy Fehéroroszországba tartó járatot, s amint az leszállt ott, onnantól kezdve [a migráns] két vagy három napig ebben az országban marad.” Az embercsempész elmondta, hogy ezt követően a migránsokat Litvániába szállítják. Hozzátette, hogy egy fehérorosz utazási iroda intézi a reptéri transzfert, a migránsok pedig hotelben kapnak szállást, mielőtt a határ irányába indulnának tovább. 

Kép: Maciej Luczniewski / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely