A francia és a brit hatóságok nyilvántartásai szerint is már most több olyan afgán menedékkérő is Európába érkezett, akik potenciális biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU egész területén.
Alig telt el néhány hét Afganisztán destabilizálódása óta, több európai állam terrorelhárítási szervezete is jelezte, hogy az afgán menedékkérők között több olyan személyt is beazonosítottak, akik valamilyen formában kötődnek az iszlamista terrorizmushoz.
Legalább öt tálib-kötődésű afgán menedékkérő aggasztja a franciákat
Ahogy francia földre léptek, a terrorelhárítás rögtön kiemelt megfigyelés alá vonta azt az öt afgán menekültet, akik Afganisztán destabilizálódását követően elhagyták az országot.
A hatóságok az érintettek iszlamista terrorizmushoz való kötődésének gyanúja miatt kezdték meg megfigyelést.
A „személyre szabott közigazgatási ellenőrzés és megfigyelés” (Les mesures individuelles de contrôle administratif et de surveillance, MICAS) elrendelésére a hatóságoknak egy 2017-es törvénymódosítás óta van lehetőségük abban az esetben, ha alapos gyanúja merül fel annak, hogy az érintett a közrendre vagy a közbiztonságra nézve veszélyt jelenthet, ilyen személyt támogat, vagy ilyen személlyel kapcsolatot ápol. A vonatkozó jogszabály értelmében a hatóság például az érintett kiutasítását, jelentéstételhez kötött folyamatos megfigyelését rendelheti el, de megtilthatja azt is, hogy az érintett meghatározott személyekkel kapcsolatba lépjen.
A törvénymódosítást a 2015-ös tragikus terrortámadások előzték meg. Ekkor Franciaországban vészhelyzetet hirdettek, amely 2017-ben járt le. Ekkor lépett érvénybe a MICAS-t is tartalmazó terrorellenes törvény (Sécurité intérieure et lutte contre le terrorisme, SILT), amely eredetileg 2020 december 31-ével hatályát vesztette volna. A francia parlament első körben 2021. július 31-éig hosszabbította meg a törvény hatályát, hogy aztán szenátus 251 igen, 27 nem szavazat és 66 tartózkodás mellett indítványt tegyen arra, hogy határozatlan időre rögzüljenek ezek a rendelkezések a francia jogrendszerben. A gyorsított eljárásban megszavazott törvényt időközben az Alkotmánytanács is jóváhagyta, ideértve annak egyik jogállamisági szempontból egyik legvitatottabb rendelkezését is, amely lényegében az érintettek folyamatos közvetett megfigyelését teszi lehetővé algoritmusokon keresztül.
Az érintettek esetében a személyre szabott megfigyelést arra tekintettel rendelték el, hogy az afgán menedékkérőket Franciaországba való érkezésüket megelőzően fegyverrel a kezükben fotózták le, ezen felül kapcsolatot ápolnak meghatározott tálibokkal is. Az érintettek jelenleg a francia adófizetők pénzéből egy hotelben kaptak szállást, hogy ott töltsék el a koronavírus-járvány által szükségessé tett karantén időszakát.
A Valeurs Actuelles értesülései szerint
egyikük már meg is szegte a francia hatóságok által előírt karantén-kötelezettséget,
így az érintettet rendőri őrizetbe kellett venni. A szabályok megszegése miatt a menedékkérő három év börtönbüntetésre és 45 ezer eurós büntetésre számíthat.
Franciaország Bident győzködi
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter egy interjúban beszélt arról, hogy arról győzködi amerikai kollégáját, hogy az Egyesült Államok ne hagyja ott Afganisztánt mindaddig, amíg a fővárosból az összes fenyegetett afgánt ki nem menekítik. A politikus elmondta, hogy Franciaország az utolsó Afganisztánban tartózkodó francia kimenekítését is erkölcsi kötelességének tartja, amelyet ugyanakkor a jelenlegi kaotikus helyzet jelentősen megnehezít -
Le Drian elmondta, hogy francia részről folyamatosan próbálják azonosítani azokat az afgánokat is, akik az evakuációra jelentkeztek. Ezeket az embereket eligazítanák a reptér kapui felé vezető akadályok között, ugyanakkor - jegyzi meg - a bejutást a repteret körülvevő sűrű embertömeg is akadályozza. Jean-Yves Le Drian elmondta azt is, hogy a francia hatóságok egy napról napra bővülő, s már most több száz nevet tartalmazó, a kimenekítendő személyeket tartalmazó névsorral rendelkeznek.
Az Egyesült Királyság eleve tiltólistát vezet
Az Egyesült Királyság terrorelhárítása is legalább hat olyan potenciális kockázatot jelentő személyről tud, akik
A hat személyből személyből négy menedékkérőt sikerült feltartóztatni, egyikük azonban a brit hadsereg repülőgépének fedélzetén egészen Birminghamig eljutott. A hatodik személyt Frankfurtban kapták el és akadályozták meg, hogy a szigetország irányába folytassa az utazást.
A kockázatot jelentő személyeket a brit kormány tiltólistán tartja nyilván („no-fly watchlist”). A fenti birminghami esettel kapcsolatban megjegyzendő, hogy bár az afgán személyt a hatóságok tiltólistára tették, reptéri átvilágítását követően szabadon engedték.
A Telegraph elemzői szerint ugyanakkor a fenti eset biztonságpolitikai kockázatra hívhatja fel az Egyesült Királyság kormányának figyelmét. Megjegyzik ugyanis, hogy
A brit kormány eddig 7 ezer embert hozott ki a térségből.
Hasonlóan vélekedik James Heappey, a fegyveres erők felügyeletéért felelős miniszter is.
„Örömmel nyitnánk ki kapuinkat, hogy még több embert eresszünk be az országba, csakhogy tudunk olyan személyekről is, akik fel akarnak jutni a brit gépekre annak ellenére is, hogy ellenőrzéseink szerint a tiltólistáinkon szerepelnek.” - nyilatkozta a politikus.
A brit hatóságok mindeközben arra figyelmeztetnek, hogy Kabulban egyre több olyan eset fordulhat elő, hogy érintettek hamis dokumentumokkal és személyazonossággal próbálnak majd a káoszt kihasználva Európába jutni. A Telegraph értesülései szerint egyébként a belügyminisztérium eddig több mint 3.300 menedékkérelmet vizsgált át, s ezek közül csak „nagyon kevés” esetben találták úgy, hogy az érintett nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Mindeközben az Egyesült Királyságban rekordok dőlnek
Mindeközben megdöntötte a napi rekordot azok száma, akik illegális útvonalon keresztül kívántak az Egyesült Királyság területére lépni. A brit partiőrség több mint 800 migránst fogott el a szombati nap folyamán; ezen felül a francia hatóságok 200 további személyt tartóztattak fel. Ezekkel a számokkal az Egyesült Királyságba illegális módszerekkel belépők száma 12.500 főre nőtt.
A jelenlegi szabályok szerint, ha egy migránst a brit partiőrség brit felségvizeken fog el, az illető minden valószínűség szerint brit kikötőben lép ismét szárazföldre. Ha a migráns kimentése nemzetközi vizeken történik, az Egyesült Királyság és Franciaország között dől el, hogy az érintettet hol szállásolják el.
Ahogy az a fentiekből kiderül, a nemzetközi jog viszonylag egyértelműen rendezi a kérdést, hogy ki járjon el a migránsok esetében, s hogy mi legyen az érintettek sorsa az elfogást követően – kivéve a La Manche csatorna esetét, ahol a legtöbb jogellenes cselekmény történik. A nemzetközi jog szerint ugyanis az az ország dönt a migráns jogi sorsáról, amelybe a bevándorló belép.
A Precedens még március végén írt arról, hogy a brit kormány radikális módosításokat kíván eszközölni a bevándorláspolitika területén. A brit belügyminiszter javaslatára az Egyesült Királyságban a jövőben megtagadhatják az illegális migránsoktól a letelepedés jogát az országban, annak ellenére is, hogy az illetők egyébként menedékjogra jogosultak. Priti Patel célja a javaslattal nem más, mint hogy elejét vegye az embercsempészetnek. Az úgy nevezett „Sovereign Borders Bill” („szuverén határokra vonatkozó törvényjavaslat”) tartalmazza majd a fenti elképzeléseket.
A britek kilépéséig a La Manche csatorna esetét a gyakran csak „Dublin III”-ként hivatkozott uniós rendelet rendezte. Eszerint a migránst abba a tagállamba kellett visszaszállítani, amelyben bizonyíthatóan első ízben az Európai Unió területére lépett. Csakhogy a Brexit óta ez a szabály az Egyesült Királyságra ez nem vonatkozik, és a szigetország mindez idáig nem állapodott meg olyan instrumentumról, amely a Dublin III-hoz hasonlóan rendezné az illegális migráció kérdését a közte és az uniós tag között húzódó La Manche csatornán.
A semminél több, hogy egy az Egyesült Királyság és a Franciaország között nemrégiben létrejött megállapodás értelmében a szigetország pénzt fizet Franciaországnak azért, hogy az állam északi partját megerősített parti őrség ellenőrizze a tengerre szálló migránsok miatt.
Kép: BERTRAND GUAY / AFP
Dobozi Gergely
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
A pusztítás mértéke egyelőre nem ismert.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
A fickó az összes becsületsértő, dehumanizáló jelzőt napi szinten felvonultatja. Értsd: emberek halálát kívánva mocskos szájú gyalázkodást folytat.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
