Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
A Brexit utáni Egyesült Királyság "adatvédelmi szuperhatalmi" pozícióra pályázik. Ehhez az uniós rendelettől eltérő szabályozás segítheti hozzá, amelynek hatékonyságához azért fűződnek kétségek.
Az Egyesült Királyság ambiciózus jogalkotást tervez az adatvédelem területén, amelynek tükrében az Európai Unió sokak által zászlóshajó-projektjének tekintett általános adatvédelmi rendeletének (General Data Protection Regulation, GDPR) érvényesülése megkérdőjeleződhet a jövőben.
Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a britek 2018-as Data Protecion Actje (adatvédelmi rendelet) a GDPR tartalmát maradéktalanul átvette. Elemzők szerint azonban minden „mehet a levesbe”, ha a britek az uniós rendelet tartalmára tekintet nélkül kezdik érvényesíteni új adatvédelmi szabályaikat. Az új szabályok optimista kommentárja ezzel együtt abban áll, hogy révükön az Egyesült Királyság akár „tudományos és technológiai nagyhatalommá” is válhat.
„Most, hogy elhagytuk az Európai Uniót, eltökéltséget érzek arra vonatkozóan, hogy megragadjuk az alkalmat, és egy világszinten vezető adatvédelmi szakpolitikát léptessünk életbe, amely megfelelő jutalék lehet úgy a magánszemélyek, mint a cégek számára a Brexit ellentételezéseként.”
Ezt Oliver Dowden digitalizációért felelős államtitkár nyilatkozta a szaktárca sajtóközleményében. Ebben az áll, hogy az Egyesült Királyság fontmilliárdokban mérhető „adatmegfelelőségi megállapodásokat” készül kötni az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Dél-Koreával. Úgyszintén terítéken van hasonló paktumok megkötése Indiával, Brazíliával, Kenyával és Indonéziával is.
Ezek a partnerségi megállapodások a kormányzat szerint az adatfeldolgozásokkal kapcsolatos szolgáltatások magas szintű adatvédelmi standardszabályok megtartása melletti kiszervezését teszik majd lehetővé.
A szigetország különutas adatvédelmi jogalkotási stratégiájának kidolgozói szerint
vagyis ennyit nem költenek el a globális piacokon a rosszul működő adatvédelmi mechanizmusok miatt.
Nem biztos azonban, hogy a nagyhatalmi törekvések beigazolódnak. Pesszimista becslések szerint ugyanis hatékonysági problémákat vethet fel azon cégek esetében, amelyek egyszerre fejtenek ki tevékenységet úgy az Európai Unió területén, mint azon kívül és az Egyesült Királyságban is.
Ezen felül vannak
Estelle Masse, egy vezető szakpolitikai elemző szerint „a kormányzat most a kereskedelem fellendítésére koncentrál, ideértve az olyan partnerekkel való együttműködést is, amelyek nem alkalmaznak átfogó adatvédelmi szabályokat. Ilyen az Amerikai Egyesült Államok is. A brit stratégia azonban nagyon szűkszavú azt illetően, hogy hogyan is képzeli el az egyéni jogvédelmet.”
Ahogy Bojana Bellamy, a Centre for Information Policy Leadership nevű kutatóintézet elnöke fogalmaz, az Egyesült Királyság egyébként nem feltétlenül tervezi azt, hogy adatvédelmi szabályaival az uniós adatvédelmi rezsimtől elkülönbözzön. A britek ugyanis úgy vélik, hogy az adatvédelmi szabályozás fejleszthető úgy is, hogy az nem megy szükségképpen az egyéni jogvédelem minőségének rovására.
Kép: Daniel LEAL-OLIVAS / AFP
Dobozi Gergely