Egyre több tagállam járja saját útját a migráció kérdésében

A járvány következtében a 2019-es adatokhoz képes az EU külső határán átmenő migrációs forgalom több mint kétharmadnyival csökkent (ez a trend a tavalyelőtti évet megelőző időszakban folyamatosan növekedett). 2020 során nagyjából 120 ezer illegális határátlépésről számoltak be az Európai Unió külső határain; 2013 óta nem regisztráltak ilyen alacsony számot. Ezzel együtt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) szerint – tekintetbe véve a 2019-ig tapasztalható növekedést –

Ezt a tagállamok is érzékelik. Ausztriában tavaly közel 22 ezer illegális határátlépést regisztráltak, miközben idén már most több mint 15 ezer migránsról beérkezéséről számoltak be az osztrák hatóságok. 

„Szó sem lehet arról, hogy Ausztria és Németország oldja meg az Európai Unió számára azt a problémát, amelyet Afganisztán jelent” – többek között ezekkel a szavakkal jelentette be Karl Nehammer osztrák belügyminiszter, hogy Ausztria 40 százalékkal növeli az osztrák-magyar határon állomásozó határőrség személyi állományát. Ezt a politikus azért is kívánta rögzíteni, mert Ausztriában él Európa egyik legnépesebb afgán kisebbsége.

A belügyminiszter ezen felül kitért arra is, hogy

Ahogy arról beszámoltunk, Dániában a parlament 70 képviselő támogatásával, 24 ellenében letette a garast a migránsok Afrikába (Ruandába) történő áttelepítése mellett. Ennek értelmében a jövőben a Dániába bevándorolni kívánók az országon kívül kötelesek megvárni a menekültügyi eljárás végét. A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy Dánia a már dán földre lépett bevándorlók egy Európán kívüli országba helyezze át ugyanebből a célból, ha pedig a dán hatóságok úgy döntenek, hogy a migráns nem nyerhet beengedést az északi országba, a „szállásadó” országból is távoznia kell.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter és brit kollégája, Priti Patel a múlt héten állapodtak meg arról, hogy Franciaország az Egyesült Királyság 62.7 millió eurója fejében segít megfékezni a szigetországba a La Manche csatornán keresztül irányuló illegális migrációt. Darmanin emellett a Frontex észak-európai misszióinak megerősítését is szorgalmazza, felhívva a figyelmet arra, hogy a Franciába érkező migránsok 60 százaléka a belga-francia határon keresztül lép Franciaország területére, hogy aztán Calais, majd pedig a La Manche csatorna irányába folytassa útját.

Nehammer aggodalmait egy uniós diplomata is megerősítette: az Euractivnak nyilatkozva számolt be arról, hogy az EU az Afganisztánból kiinduló migráció fokozódásával reálisan számolhat. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy Washington nem rég döntötte el, hogy kivonja csapatait a folyamatosan dúló törzsi harcokról hírhedt közel-keleti országból.

„Az »USA utáni Afganisztán« jelentős migrációs kihívást jelent, ugyanis a kivonulással kapcsolatban a tálibok elől menekülők létszámának növekedését várhatjuk”

- jelenti a diplomata.

Azon nyomban, hogy a NATO és az Amerikai Egyesült Államok katonai műveleteit a régióban beszüntette, s csapatait Afganisztánból kivonta, a tálibok és az afgán kormány közötti összecsapások száma megnövekedett. A militáns csoportok ugyanis rögtön területi expanzióba kezdtek Afganisztánban. A fegyveres konfliktusok eredményeképpen az Iránon át Törökországba irányuló migrációs útvonalak ismét keresetté váltak. Az itt vonuló migránsok Európába tartanak a jobb élet reményében. 

Az ENSZ szakosított migrációs szervezetének (UNCHR) tavalyi jelentése szerint Törökországban 125.104 afganisztáni migráns tartózkodik (más becslések szerint pedig az afganisztáni eredetű bevándorlók száma 500 ezer főre tehető).

Ennek konkrét oka nem ismert, ugyanakkor belátható, hogy az Iránt keresztező migrációs útvonal nehézségeivel csecsemők, nők és idősek aligha képesek dacolni. 

A Törökországban tartózkodó afgánok ügye nagyon is Európára tartozik: 10 afgán migráns közül általában 8 személy biztosan tovább halad a kelet-mediterrán migrációs útvonalon Európa irányába. Ez az útvonal Törökországból indul, rajta elindulva pedig a migránsok Görögországon, Cipruson és Bulgárián keresztül érhetik el az Európai Unió magterületeit.

Ez a migrációs útvonal az utóbbi időben a nemrégiben kistafírungozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és egyes humanitárius segélyszervezetek közötti emberi jogias vitáról ismert. Ennek oka, hogy tavaly októberben a Der Spiegel, majd a német lap nyomában számos véleményformáló nyugati orgánum össztűz alá vette az Ügynökséget;

A vádak szerint a Frontex és az uniós szervezettel együtt tevékenykedő görög hatóságok a vonatkozó emberi jogi egyezményeket megsértve toloncolják vissza az Égei-tengeren az EU felé közeledő migránsokat Törökország területre. Megjegyzendő, hogy a vádakkal kapcsolatban gyakran hangoztatott kritika, hogy azok a török hatóságok megrendelésére és jóváhagyásával készült videófelvételeken alapulnak (Törökország tagadja ezeket a vádakat).

Kép: Christof STACHE / AFP

Dobozi Gergely