Európa jobbra fordul?
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
A digitális piac domináns szereplőivel szembeni német szigort az EU azzal hígítaná fel, hogy a kisebb vállalatok tevékenységét is szabályozná.
Hétfőn a versenyhivatal szerepkörét betöltő német Szövetségi Kartell Iroda (Bundeskartellamt) vizsgálatot indított az Apple ellen, ezzel mind a négy nagy amerikai tech óriás – a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple – ellen is vizsgálat folyik Németországban versenyellenes piaci magatartás miatt.
mindez pedig egy idén januárban életbe lépett törvénymódosítás eredménye.
A verseny korlátozása elleni törvény (GWB) módosítása lehetővé tette, hogy a Bundeskartellamt a digitális platformok piaci magatartását és a piacon betöltött szerepüket folyamatosan nyomon követhesse, és a szabad versenyt hátráltató magatartás észlelését követően azonnal vizsgálatot indítson a digitális piac domináns szereplőivel szemben. Ezzel a törvény az állam piaci beavatkozását a tech óriások dominanciájának visszaszorítására irányozza elő, amivel a német törvényhozók azt kívánták garantálni, hogy a módosítás ne érintse hátrányosan a digitális piac kisebb szereplőit.
Hansjörg Durz, a Bundestag digitalizációért felelős bizottságnak alelnöke szerint
hiszen olyan szabálykörnyezetet hoztak létre Németországban, amely képes lépést tartani az online platformok visszaéléseivel szemben. A szigorú rendelkezések viszont nem biztos, hogy sokáig érvényben maradnak, hiszen az Európai Bizottság tavaly decemberben mutatta be azt a digitális piacot érintő tervezetét, amely irányadó lehet az Unió egész területén.
Törésvonal húzódik a német és az uniós megközelítés között
Durz szerint az uniós és a német törekvéseknek nem szabad versenybe szállniuk egymással. Arra kell törekedni, hogy a nemzeti hatóságok és az Unió közös erőfeszítése nyomán hatékonyan fel tudjanak lépni a tiltott kartelekkel szemben. Mindez nem lesz könnyű feladat, hiszen
A Bizottság tervezetében a digitális konglomerátumok meghatározása a felhasználók számához, illetve a vállalatok által nyújtott szolgáltatásokhoz van követve, vagyis Durz szavaival élve egy „statikus megközelítés” mellett döntött a Bizottság. Ezzel szemben a német törvény a Szövetségi Kartell Iroda számára szempontrendszert állított fel és általános iránymutatásokat fogalmazott meg, ezzel nagyobb mozgásteret biztosított a piaci szereplők ellenőrzésére.
Utóbbi szempont azért fontos, mert a nagyobb mozgástérrel elkerülhető, hogy a szigorú digitális versenyjogi szabályok a kisebb piaci szereplőket is negatívan érintsék. Az unió által szorgalmazott statikus megközelítéssel az európai szabályozás alapvető célkitűzése – vagyis az uralkodó szereplőkkel szembeni fellépés – is veszélybe kerülhet:
Miután az uniós jog elsőbbséget élvez, könnyen lehet, hogy a szigorú német szabályozás nem lesz sokáig hatályban. Ennek fényében több európai kormány – így a német mellett a holland és a francia – a digitális piac szabályozásában nagyobb mozgásteret szeretne biztosítani a tagállamok számára. Továbbá a hatékony fellépés érdekében a nemzeti hatóságok munkájának összehangolására is szükség lenne. Ezen folyamatok fényében még az is elképzelhető, hogy német nyomásra változtatni fognak a Bizottság által kidolgozott tervezeten, és végül egy olyan uniós jogszabály kerül elfogadásra, mely a német megközelítést beépíti az uniós szabályrendszerbe.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Pixabay