Nagy-Britannia az EU helyett a Csendes-óceáni Partnerség tagja lesz

Nagy-Britannia január 31-én, éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan London csatlakozási folyamodványát. A felvételi tárgyalások a tervek szerint még az idén elkezdődnek, de várhatóan áthúzódnak jövőre, vagyis a brit csatlakozás legkorábban 2022-ben lehetséges.    

Liz Truss szerdai Twitter-üzenetében közölte: a tárgyalások megkezdése előtt, a következő néhány hétben a kormány részletes csatlakozási tervet terjeszt a londoni alsóház elé. A miniszter nagyszerű hírnek nevezte, hogy a CPTPP tanácsa jóváhagyta a felvételi tárgyalások elkezdését.    

A megállapodás eredeti, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama.    

Az Egyesült Államok Donald Trump alatt hagyta el az egyezményt

Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump akkori amerikai elnök választási ígéretéhez híven 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett az egyezményből.    A többi 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást.

Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítja elő. Nagy-Britannia kereskedelmi forgalmának értéke ezzel az országcsoporttal tavaly 111 milliárd font (45 ezer milliárd forint) volt. A brit külkereskedelmi minisztérium adatai szerint az egyezmény tagországaival folytatott brit kereskedelem 2016 óta évente átlagosan 8 százalékkal bővült.    

Az EU-val való kereskedelmi kapcsolat még mindig hatszorosa a CPTPP-vel fennállónak

Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke ugyanakkor a brit EU-tagság utolsó teljes évében, 2019-ben megközelítette a 660 milliárd fontot (270 ezer milliárd forint), vagyis csaknem pontosan a hatszorosa volt a CPTPP-országokkal folytatott brit kereskedelem tavalyi értékének.    

Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott. Nagy-Britannia 2020. december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni. Ez volt a feltétele annak is, hogy London kérhesse felvételét a CPTPP-csoportba. A felvételi tárgyalások sikere esetén Nagy-Britannia a csoport második legnagyobb gazdasága lesz Japán után.

(MTI)

Fotó: CLAUDIO REYES / AFP