Az európai légitársaságok védelmében: a válság tanulságai

„A koronavírus okozta gazdasági válság komoly hatással volt a légiközlekedési szektorra. Tavaly az ágazat gazdasági aktivitása több mint 50 százalékos esést mutatott, a vállalatok több hónapon át földre voltak kényszerítve.

Szerencsére az EU és a tagállamok kormányai gyors és összehangolt választ adtak, egy ideiglenes állami támogatási keretrendszert hoztak létre. Pár hónap leforgása alatt a tagállamok több pénzügyi és gazdasági intézkedéscsomagot is kidolgoztak, hogy megsegítsék a légiközlekedési ágazatot. 

Azonban számos ország uniós versenyjogi akadályokkal találta szemben magát, mely megnehezítette a légitársaságoknak nyújtott támogatások kifizetését. 

(…)

Úgy gondolom, hogy több tanulságot is le lehet vonni az esetből. 

Az egyik, hogy azt a rugalmas problémamegoldást, melyet az ágazat megsegítésére alkalmaztunk, a versenypolitika és az állami támogatások szabályozásának újragondolására kell felhasználni.

Ha a légiközlekedési ágazat minden tagállam számára stratégiai fontossággal bír, akkor nagyobb teret kell hagyni az államoknak a gazdaságba történő beavatkozásra. Mindezt úgy, hogy az állami közbeavatkozás továbbra se veszélyeztesse az ágazat európai gazdaságban játszott központi szerepét.   

A másik tanulság az, hogy amikor politikai erőfeszítéseink nagy része az uniós tagok fegyelmezésére és a belső piac működésének fenntartására összpontosul, az európai légitársaságokat hátrányos helyzetbe kényszerítjük, ezzel pedig versenyhátrányba kerülnek. 

A légiközlekedés egy globális piac –  és az állami támogatásban részesülő európai légitársaságok közül sokan versenyeznek más, európai útvonalakat is kiszolgáló külföldi vállalatokkal –, de tény, hogy az Európán kívüli államok a saját légitársaságaikat támogató monetáris és költségvetési politikát alkalmaznak, ez pedig azt jelenti, hogy a belső versenyre vonatkozó szabályaink visszavetik az európai légitársaságok versenyképességét a világában, és növelik a nem európai vállalatok uniós piaci részesedését. 

A repülési ágazat stratégiai fontosságú az európai gazdaságok számára. Jól fizetett munkahelyeket teremt, erősíti a gazdasági kapcsolatokat és elősegíti a kultúrák közötti párbeszédet. Légitársaságaink garantálják a tagállamok közötti kapcsolatot, valamint több millió munkavállaló és turista mobilitását.

(…)

Az európai integráció kezdeti szakaszában az európai belső piac – illetve a versenyjogi szabályok – megalkotása fontos célkitűzés volt, ma azonban az európai gazdaság globális versenyképességének megvédése a cél. Ehhez olyan versenyjogi és állami támogatási szabályokra van szükség, melyek nem akadályozzák az európai vállalatok növekedését és ellenálló képességét.”