A rasszizmus egyúttal geopolitikai kérdés is

„Fehér előjogok, intézményesül rasszizmus, tudattalan ítélkezés, identitáspolitika – néhány olyan kifejezés, amely az utóbbi időben tulajdonképpen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai közéletének »fizetőeszközévé« vált. Csakhogy a rasszizmus korántsem belpolitikai kérdés. Miközben a globális hatalmi áramlatok változóban vannak, a rasszok közötti méltányosság kérdése szintúgy geopolitikai kérdéssé kezd válni.

Ha a vásárlóerőt vesszük alapul, a világrend ma Kína köré rendeződik; az országot követi az Egyesült Államok, India, Japán és Németország. Csakhogy a világ legfontosabb politikai intézményei még mindig az 1945 után felállt politikai és gazdasági hatalmi egyensúlyt tükrözik. 

(…)

Evidens, hogy a rasszizmusról szóló közvita egyre jellegzetesebben határozza meg Kína és az Egyesült Államok viszonyát. Az újgurokat és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő egyéb kisebbségeket ért atrocitások miatt megfogalmazott kritikákon felbőszülve, a kínai kormány kísérletet tett arra, hogy fordítson egyet a vita kimenetelén. Peking rámutatott arra, hogy az őslakosokat ért elbánás miatt éppen maga Amerika és Ausztrália, gyarmati múltja miatt pedig Európa is éppúgy kritikákkal illethető.

(…)

Ha Amerika valaha is a faji egyenlőség zászlóvivőjévé kíván válni, sikere akár múlhatna azon is, hogy hatékonyan képes-e előnyt kovácsolni a Kínával vívott „szív és ész” küzdelméből. Az Egyesült Államok hosszú távú célja akár lehet az is, hogy a globális porondon a multikulturális USA-t állítsa kontrasztba az etnocentrikus Kínával.

Csakhogy ma korántsem tűnik úgy, hogy ez a diskurzus ilyen egyszerű mederben zajlik majd. Nem minden esetben lehet ugyanis a rasszok egyenlősége kapcsán megfogalmazott amerikai vízióval szövetségeseket nyerni a tengerentúlon. Még a hagyományosan amerikai szövetségesnek tartott globális szereplők is az amerikai kulturális imperializmus egy újfajta megnyilvánulását látják ebben a vízióban. Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben a csoportidentitás társadalomidegen ideológiájának importálása miatt, vagyis amiatt panaszkodott, hogy ez az amerikai egyetemekről származó ideológia egyre karakteresebb formát ölt a francia felsőoktatásban is.”