Elhibázott beszerzési stratégia miatt akadozik a koronavírus elleni vakcinák beadása az Unióban

Az Európai Unióban érdekes patthelyzet alakult ki, hiszen az elmúlt fél év során a Bizottság sorra jelentette be a megállapodásokat különböző gyógyszercégekkel. Többszáz millió dózis oltóanyag érkezik Európába a BioNTech-Pfizer, valamint a AstraZeneca jóvoltából, és múlt pénteken az Unió újabb 300 millió dózist rendelt a BioNTech-Pfizer által fejlesztett oltóanyagból. Ursula von der Leyen az európai oltási stratégia kidolgozásakor végig azt hangoztatta, hogy az Európai Unió 27 tagállamának együttes erővel kell szembenézniük a vírussal, a sikerkommunikációt azonban több tényező is árnyalja. 

Január 11-ig a 448 milliós EU-ban 2,96 millió dózist adtak be, míg a 338 milliós Egyesült Államokban 9,33 milliót, a 66 millió lakosú Egyesült Királyságban 2,84 milliót, és Izrael 8,8 millió polgárára 1,93 millió dózis jutott. Ez az jelenti, hogy ezer lakosra vetítve az Európai Unió áll a legrosszabbul. Európa tehát komoly lemaradással küzd, pedig a járvány elleni hatékony védekezés egyik fő csapásiránya a vakcinák mihamarabbi beadása lenne.

Tagállami szinten is érezhető, hogy a lemaradás jelentős. Olaszországban 1,21, Spanyolországban 0,87, Németországban 0,82, Franciaországban 0,21 dózis jutott eddig minden ezer lakosra, míg ugyanez a mutató Izraelben 21,68, az Egyesült Királyságban 4,19, az Egyesült Államokban pedig 2,72. Ugyanakkor fontos megjegyzi, hogy

vagyis az akadozó ellátás miatti felelősség elsősorban az Európai Bizottságot terheli. 

A lassú ellátás miatt több országban felerősödtek a kritikus hangok, köztük olyan tagállamokban is, ahol az Unió felé megfogalmazott kritikák nem számítanak mindennaposnak.  Németország egy 30 millió dózist érintő külön megállapodást kötött a Pfizer-BioNTech gyártóval, emiatt az Európai Bizottság első embere ismét figyelmeztette a tagállamokat, hogy az uniós beszerzési csatorna megkerülésére nincs lehetőség. Írország egyik legnagyobb politikai tömörülése, a történelme során végig konzekvensen EU-párti Fianna Fàil is éles kritikával illette a Bizottság vezetését. Billy Kelleher, a párt EP-képviselője szerint a járvány elleni küzdelemben az Unió globális szinten is sereghajtóvá vált, pedig tavaly ősszel a Bizottság alig győzte a sikeres felvásárlásokat az uniós polgárok felé kommunikálni. 

Tavaly decemberben az Unió a Pfizer és BioNTech vállalatokkal 300 millió oltóanyagot kötött le, azonban a cégek nem tudták tartani az év végéig 12,5 millió dózis leszállítására tett ígéretet. A BioNTech vezetője, Uğur Şahin szerint az EU rossz stratégiát követett, mivel az uniós vezetők azzal számoltak, hogy a különböző vakcinák megközelítőleg azonos időben kerülnek piacra, így a megrendeléseket nem koncentráltan, hanem ütemezve indították meg. A másik problémát az Európai Gyógyszerügynökség lassú döntése jelentette, hiszen a Moderna hatóanyagát csak egy héttel ezelőtt engedélyezték. 

A globális szinten élmezőnyben helyet foglaló állomok ugyanakkor már a Moderna, vagy az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett oltást is engedélyezték a Pfizer-BioNTech mellett, ami a jelek szerint elősegítette a vakcinák gyorsabb beszerzését, illetve a lakosság hatékonyabb ellátását. Az EU tagállamai csak úgy tudnak megküzdeni a vírussal, ha az Unió a következő időszakban fel tudja gyorsítani a beszerzést, ehhez azonban előbb szembe kell nézni a ténnyel, hogy az eddigi beszerzési stratégia hibás elgondolásra épült.  

Gergi-Horgos Mátyás