Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Demokráciához a közügyek iránt érdeklődő, azokat ismerő polgárok kellenek, akik meghallgatják mások véleményét, felvállalják sajátjukat, rendelkeznek a döntéshozatalhoz szükséges lényeges ismeretekkel.
"A demokráciát tanulni olyan, mint megtanulni együtt élni valakivel, vagy megtanulni szeretni valakit. Sokak szerint nem lehetséges – vagy megy „magától”, vagy nem. Adottság, amit nem lehet erővel elérni. A nyugati népek demokratikusak, nekik meg, a keletieknek nem megy, őket meg kell erre tanítani. Valójában azonban nagyon is lehet tanulni mindezeket is. Szándék kérdése a dolog. Aki nem akar tanulni, buta marad – ebben is. Nincsenek antidemokratikus népek, sem annak született emberek. Csak olyanok, akik nehezebben tanulnak, vagy olyan rossz beidegződések, amiket nehéz levetni.
A demokrácia ott kezdődik, hogy meghallgatom a másikat. Amikor beszélek vele, egyszerre csak egy dolgot hozok fel. Elmondom a véleményemet, és utána elfogadom a döntést, bármi is legyen az. Csupa olyan dolog, ami jobb családokban természetes. Csupa olyasmi, amit bármilyen emberi együttléthez el kell sajátítani. Házassághoz, gyermekneveléshez, családhoz."
(...)
"Hogyan lesz egy csoportból, tömegből döntésképes tanácskozó testület? Hogyan alakulhat ki egy tárgyaláson többségi döntés kényszer, erőszak nélkül? Ezt lehet és kell is tanulni. Minden vitához először is kell egy – konszenzussal elfogadott – napirend a vitatémákkal, döntési javaslatokkal, amit maguk a tanácskozók fogadnak el. Kell egy levezető elnök, akit mindenki elfogad játékvezetőnek. Kell jegyzőkönyv is, ahhoz jegyzőkönyvvezetők, kellenek szavazások. Mindegy, hogy horgászegyesület, társasházi közgyűlés, egyházközségi közgyűlés, párt vagy parlament, csak ezeknek az alapvető tárgyalási szabályok tiszteletben tartása mellett hozhat döntéseket. Abból lehet jó parlamenti képviselő, aki amellett, hogy bírja egy közösség bizalmát, érti ezeket, és aláveti magát ezeknek. Megfordítva is igaz: aki talpraesetten helytáll a társasházi közgyűlésen, frappánsan felszólal a cserkészgyűlésen, vagy a sportegyesületben, az megpályázhat magasabb képviseleti babérokat is."
(...)
"A rengeteg – részben politikai ideológiák mentén is elfogult – demokrácimérési index, jó állam kutatás mellett azon is mérhetjük a demokráciát, hogy véletlenszerűen, egy konkrét ügy miatt összegyűlt emberek hogyan tudnak dűlőre, döntésre jutni egymással, ismerik-e a parlamenti jog szabályait. Vagy csak egy helyben topognak, esetleg csak kiabálni, fenyegetőzni tudnak."
(...)
"Demokráciához a közügyek iránt érdeklődő, azokat ismerő polgárok kellenek, akik meghallgatják mások véleményét, felvállalják sajátjukat, rendelkeznek a döntéshozatalhoz szükséges lényeges ismeretekkel. Sohasem lesz a választók közösségének minden tagja ilyen, de ha ezt a példát, ideált erősítjük, jobban magáénak érzi mindenki a döntést. És persze kellenek eljárási szabályok, amelyek biztosítják a hatékony tanácskozást és döntést. Ezeket igenis lehet és kell is tanulni! Akár külön tantárgyként a tanácskozó testületekben való Ennek eszközei fiatal korban a disputa körök, vagy az Országgyűlés Hivatala által működtetett szimulációs programok (Demokráciajáték, Mint-a-Parlament). De bármely osztályfőnöki órán, diákönkormányzat keretében, vagy az állampolgári ismeretek kapcsán érdemes lenne szót ejteni ezekről a kérdésekről."