Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Ügyleti titokra hivatkozva állítja az Európai Bizottság, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a koronavírus-vakcina árát. Ennek kapcsán pedig több EP-képviselő is az átláthatóság hiányát kifogásolja.
Az Európai Bizottság állítása szerint azért nem hozhatja nyilvánosságra a koronavírus-vakcina árát, mert az szerződésszegéshez vezetne – értesült az Euobserver.
„A bizottság jogilag képtelen arra, hogy a szerződésekben foglalt információkat közzétegye” – állítja Stella Kyriakides egészségügyi biztos. A lap értesülései szerint az Európai Bizottság mindeddig három partnerrel írt alá szerződést a koronavírus-vakcinára vonatkozóan, amelyet a sorban egy negyedik ügylet is követ a Pfizer és a BioNTech nevű társaságokkal.
Az említett két gyógyszercég összesen 300 millió adag gyógyszer legyártására vállalkozott az Európai Unió számára. Összehasonlításképpen az Amerikai Egyesült Államok 100 millió adagért ugyanezen szereplőknek 1.64 milliárd eurót fizet.
Az Európai Bizottság mindemellett olyan gyártókkal is aláírt, mint az AstraZeneca, a Sanofi-GSK és a Janssen Pharmaceutica NV, s tárgyal a CureVac és Moderna nevű cégekkel is.
A közzétételi tilalmat („non-disclosure”-záradékra való hivatkozást) egyébként a Bizottság szóvivője, Eric Mamer is megerősítette.
„Nem mondhatjuk el Önöknek, hogy mennyibe kerül a vakcina” – közölte az újságírókkal.
Több EP-képviselő sem volt hajlandó tudomásul venni mindezt, s nagyobb átláthatóságot követeltek. A nagyobb fokú transzparenciáért fellépő képviselők között volt Pascal Canfin francia liberális politikus is, az Európai Parlament környezetért felelős bizottságának elnöke.
„Indokként semmi sem hozható fel az Önök részéről, hogy miért ne tennék közzé a vakcinák árát” – kérte számon a titkolózást Canfin.
Hasonló észrevételeket fogalmazott meg a svéd szocialistáktól Jytte Guteland, a német Zöldektől pedig Jutta Paulus is.
„Csakis az átláthatóság teremthet közbizalmat” – nyilatkozta Paulus.
A tiltakozásra reagálva az egészségügyi biztos időközben annyival egészítette ki korábbi álláspontját, hogy az Európai Bizottság korlátozott hozzáférést kíván biztosítani a szerződésekhez; mint ahogy igyekezett tisztázni azt is, hogy a Bizottság egyébként is tervezett egyeztetni a szerződés részleteiről egyes EP-képviselőkkel.
Kyriakides a fenti indokolását azzal egészítette ki, hogy ha nyilvánosságra hozták volna a szerződési feltételeket, az az Európai Bizottság tárgyalási pozícióját gyengítette volna; mindemellett biztosította a tagállamokat arról, hogy mindenki egyenlő módon férhet majd hozzá a gyógymódhoz.