Katolikus fordulat az USA Legfelsőbb Bíróságán?

Amellett, hogy következetesen konzervatív értékeket vall, és aszerint is él,  barátságos és nagyvonalú személyként írják le a róla szóló beszámolók Amy Coney Barrettet. Az amerikai államfő szombaton nevezte meg a katolikus jogásznőt jelöltjeként a nemrég elhunyt Ruth Bader Ginsberg bírónő megüresedett helyére. 

Barrett egy indianai kisvárosban él családjával. Hét gyermeke közül kettő örökbefogadott, egyiküket 2005-ben, a másodikat pedig a 2010-es földrengés után adoptálták Haitiről. A Notre Dame katolikus egyetemen végezte jogi tanulmányait, és itt is tanított 2017-ig. Gyakorló katolikus, és szoros szálak fűzik a People of Praise elnevezésű karizmatikus gyülekezethez. Ez utóbbi saját jellemzése szerint ugyan hivatalosan ökomenikus, valójában a katolikus megújulási mozgalomhoz kapcsolódik, és tagságának 90 százaléka is a római egyház híve.

Miközben Ginsburg a feminista mozgalmak ikonikus támogatójának számított, Barrett nem egyszerűen konzervatív, hanem mélyen hívő katolikus is egyben, aki alapvetően

A demokraták, illetve a baloldali-liberális értelmiség és véleményformálók számára mindent egybevetve az jelenti az alapvető problémát, hogy Barrett nyíltan vállalt keresztény hite befolyással lehet majd munkájára is, ha megválasztják a Legfelsőbb Bíróság testületébe.  A Notre Dame egyetem professzoraként Barrett egyszer úgy jellemezte a jogászi karriert, mint  „eszközt” „Isten országának felépítéséhez” - idézi fel a Deutsche Welle. 

Demokrata körökben már az is nagy felzúdulást váltott ki, amikor Trump elnök 2017-ben a szövetségi fellebbviteli bíróság tagjának jelölte a bírónőt. Az akkori szenátusi meghallgatás során Dianne Feinstein demokrata szenátor Barrett szemére vetette, hogy beszédeiből erősen kihallatszik a katolikus dogma hatása. A jogászprofesszor válaszában elismerte, hogy

A demokrata szenátornő kritikája azóta szinte mémmé erősödött, de érdekes módon Barrett híveinek a körében: a "The dogma lives loudly within you" mondatot bögréken és pólókon is megörökítették. 

Az nem teljesen világos, hogy a terhességmegszakítással kapcsolatban milyen álláspontot képvisel majd Barrett megválasztása esetén. Feminista csoportok már előre azzal riogatnak, hogy a katolikus jogász megválasztása után azon fog dolgozni, hogy érvénytelenítse a Legfelsőbb Bíróság 1973-as döntését, amely kimondta a nők terhességmegszakításhoz fűződő jogát. Barrett ehhez képest úgy nyilatkozott még 2016-ban a kérdéssel kapcsolatban, hogy a terhességmegszakítások jogszerűségét „lényegében” fenntartaná, ugyanakkor a jelenleginél sokkal szigorúbban korlátozná. 

Trump szuperlatívuszokban nyilatkozott a jogásznő kvalitásairól, és már 2018-ban is a potenciális jelöltek egyikének tartotta, amikor szintén üresedés történ a Legfelsőbb Bíróságon. Barrett mostani jelölésével elsősorban a republikánus konzervatív szárny tagjainak körében számíthat támogatottsága erősödésére. Emellett azonban attól a körülménytől, hogy női jelöltet állított, egyes liberális szenátorok szavazatának megnyerését is várja, akik ennek köszönhetően talán könnyebben el tudják fogadni Barrette-t Ginsburg utódjaként – mutat rá a Deutsche Welle. 

Az biztos, hogy

Egyfelől a Legfelsőbb Bíróság ideológiai beállítódására gyakorolhat mélyebb hatást egy ilyen markánsan konzervatív és katolikus személy megválasztása, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a testület bírái élethosszig tartó mandátummal rendelkeznek. Emellett azonban közvetlenebb politikai következményei is lehet, mivel nem példa nélküli, hogy a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezése a republikánusokat erősítette. A Mandineren nemrégen megjelent interjújában például lya Shapiro, a Cato Intézet alkotmányjogi központjának vezetője kifejtette, hogy 2016-ban például az Antonin Scalia konzervatív legfelsőbb bíró halála következtében előállt üresedés miatt nyerhetett választást Trump. 

Joób Kristóf