Június 21-én vasárnap önkormányzati, vajdasági tartományi parlamenti és szerb parlamenti választásokat tartottak Szerbiában, amelyen a győzelmet az Aleksandar Vucic szerb államfő vezette Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg.
Az Európai Unió (EU) várakozással tekint Szerbia új kormányával kialakítandó kapcsolatok elé, hogy mihamarabb elő lehessen mozdítani az ország uniós csatlakozásához szükséges, sürgős reformokat – jelentette ki közös nyilatkozatában Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos hétfőn.
Az uniós bizottság nyilatkozata szerint a csatlakozás folyamat középpontjában egyebek mellett a jogállamiságot érintő reformok állnak, amelynek a következő szerb kormány prioritásai között kell szerepelnie. Az Európai Unió Szerbia legnagyobb adományozójaként és befektetőjeként, valamint legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnereként teljes mértékben elkötelezett az ország EU-csatlakozási folyamata mellett, valamint segíti a koronavírus-válságot követő gazdasági fellendülést.
A nyilatkozattevők megjegyezték, hogy bár a választások résztvevői kampányolhattak és tiszteletben tartották az alapvető jogokat, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek első megállapításai szerint a szavazók választási lehetőségeit korlátozta a kormányzó párt túlsúlya és a kormányzati politika reklámozása számos médiafelületen. Az unió várja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet illetékes szakértőinek erre vonatkozó ajánlásait, amelyekről minden politikai szereplő részvételével párbeszédet kell kezdeni a fennálló választási hiányosságok kiküszöbölése érdekében – húzták alá.
Június 21-én vasárnap önkormányzati, vajdasági tartományi parlamenti és szerb parlamenti választásokat tartottak Szerbiában, amelyen a győzelmet az Aleksandar Vucic szerb államfő vezette Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
December 1-jével lépnek hivatalba.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
