Egykori politikus lehet a német alkotmánybíróság új elnöke

Az idei év tavaszán a német alkotmánybíróság két tagjának is lejár a mandátuma. Mindkét bíró, Johannes Masing és Andreas Voßkuhle kinevezését anno az SDP támogatta. A megváltozott politikai erőviszonyok miatt viszont kérdéses, hogy távozásuk után hogyan tudnak a pártok megegyezni az új bírák személyéről.

Masnig utódját az SPD igyekszik hasonló tapasztalattal rendelkező szakemberek közül megtalálni. Masnig szakterülete viszonylag jelentős területeket fedett le, mivel ő felelt véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsággal összefüggő ügyekért, valamint ő felügyelte az adatvédelmi és a személyi szabadság interneten való érvényesítésével kapcsolatos ügyeket. Egyelőre kérdéses, hogy ki fog a nyomdokaiba lépni.

A másik távozó bíra, azaz Voßkuhle esetében azonban komplikáltabb a helyzet, mert jelenleg ő tölti be az Alkotmánybíróság elnökének a szerepkörét is. Így távozása után új elnököt is kell választania a testületnek. Az eddigi gyakorlat értelmében a Bundesverfassungsgericht alelnöke lép át az elnöki székbe. Stephan Harbarth jelenlegi alelnök azonban komoly politikai háttérrel rendelkezik, ő volt a CDU-CSU frakcióvezetője a Bundestagban, illetve egy német ügyvédi iroda korábbi partnereként az üzleti életben is vannak kapcsolatai. A kinevezését ellenzők szerint Harbarth személye ilyen tekintetben veszélyeztetné az alkotmánybíróság függetlenségét.

Két CDU-s politikus már konkrét beadványt is intézett Harbarth kinevezése ellen. Ráadásul a beadványozók személye jelentős tekintélynek számítanak a német jogtudományban és a politikai életben. Az egyik beadványozó Heribert Hirte, a Hamburgi Egyetem jogászprofesszora, valamint a Bundestag Jogi Bizottságának ideiglenes elnöke, míg a másik tiltakozó Claus Schmitz, kölni ügyvéd. Tovább árnyalja a képet, hogy Harbarth és Hirte között kifejezetten rossz a viszony, Harbarth korábban szakmai vitába keveredett Hirtével, ami végül utóbbi publikálási lehetőségeinek csorbulásához vezetett.

Hirte beadványát már elutasította a Bundestag, azonban – saját bevallása szerint – Schmitz mindent meg fog tenni annak érdekékben, hogy meggátolja Harbarth kinevezését. A Legal Tribute jogi folyóirat is azon a véleményen van, hogy Harbarth kinevezése kedvezőtlenül érintené az német alkotmánybíróság függetlenségét. A lap az EU Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott vitáját is az ügybe keveri. A Legal Tribute szerint ugyanis Harbarth kinevezése után Németország minden jogalapját elveszíteni arra, hogy kritizálja hazánkat és Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértéséért, mivel a német alkotmánybíróság elnöke is lényegében politikai kinevezett lenne.

Pénteken a Bundestag egyaránt szavaz Voßkuhle utódjának a személyéről és a Bundesverfassungsgericht elnökének a megválasztásának ügyéről.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.