Nem vicc: a Manchester City korábbi csatára lett Grúzia elnöke
Mikheil Kavelashvili elnökké választásával folytatódik a grúziai politikai válság.
2021 júniusáig magasabb célértéket kell meghatározni az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén és felül kell vizsgálni az éghajlatváltozás és az energia területén létező jogszabályokat.
A képviselők szerdán 482 szavazattal, 136 ellenszavazat és 95 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban támogatásukról biztosították az Európai Bizottság fenntartható beruházásokat szolgáló befektetések ösztönzését célzó tervét. Kijelentették, ahhoz megfelelő forrással ellátott, méltányos átállási mechanizmust várnak.
A szöveg szerint a magasabb kibocsátáscsökkentési célokkal összhangban az uniós parlament 2030-ra 55 százalékkal csökkentené a káros gázok kibocsátását, szemben az Európai Bizottság által javasolt, legalább 50 százalékkal. A képviselők szerint az uniónak jóval a novemberi ENSZ-éghajlatkonferencia előtt el kellene fogadnia ezt a célkitűzést. Mint írták, 2040-re köztes célt határoznának meg, amely biztosítaná, hogy az unió 2050-re valóban klímasemlegessé váljon.
Mivel az éghajlatváltozást kezelni kívánó intézkedések világszerte eltérőek, az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás áthelyezésének megakadályozása egy mechanizmus kidolgozását sürgetik.
A képviselők hangsúlyozták: módosítani fognak minden hozzájuk érkező jogalkotási javaslatot annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a zöld megállapodás céljaival. 2021 júniusáig magasabb célértéket kell meghatározni az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén, beleértve a kötelező nemzeti megújulóenergia-célértékek meghatározását, és felül kell vizsgálni az éghajlatváltozás és az energia területén létező jogszabályokat – tették hozzá.
(MTI)