Nem iraki területről érkezhettek a támadó drónok

Bagdad határozottan tagadja azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint iraki területről indították a hét végén azokat a drónokat, amelyeknek a célpontja a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalat két terminálja volt - közölte hétfőn az Arabnews című szaúd-arábiai napilap. Noha a jemeni húszi lázadók közölték, hogy ők követték el a szombati támadást, Washingtonban pedig az őket támogató Teheránt vádolták, néhány iraki és külföldi sajtóorgánum az Irakban aktív, Irán-barát fegyveres csoportokat tette felelőssé.

Lesújtanának a más országot támadókra

A vasárnap kiadott iraki elnöki közlemény azonban hangsúlyozza: Bagdad nem tűri, hogy a területéről támadást intézzenek Irak szomszédai ellen. „A kormány szigorúan lesújt mindenkire, aki nem tartja tiszteletben az alkotmányt (...), és felszólít minden szervezetet, hagyjanak fel az egymás elleni támadásokkal” – áll a közleményben.

Az iraki nemzetbiztonsági hivatal egy magas rangú tisztségviselője az Arabnews-nak azt mondta, nincs semmiféle bizonyítékuk arra, hogy bármely, iraki területen működő fegyveres csoportnak köze lett volt a támadáshoz. Leszögezte: Rijád sem vádolta Bagdadot semmivel.

A lapnak nyilatkozott a Dzsund al-Imám („Az imám katonái”) nevű síita milícia egyik parancsnoka, Ahmed Aszadi is, aki aláhúzta, hogy sosem intéznének támadást emberek és infrastruktúra ellen sem Szaúd-Arábiában, sem máshol, és különben sem akarnak beavatkozni egy háborúba, „amelyhez semmi közük”.

Washington szerinte sem iraki területről jöttek a drónok

Hétfőn az iraki miniszterelnöki hivatal azt közölte, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felhívta telefonon Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnököt. Beszélgetésük során Pompeo megerősítette, hogy Washingtonnak a támadással kapcsolatos értesülései szintén azt bizonyítják, a drónokat nem iraki területről indították.  Az amerikai külügyminiszter a hétvégén ugyan Iránt tette felelőssé a történtekért, de azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy Jemenből érkezett az összehangolt támadás.

Szaddám Huszein 2003-as megbuktatása óta Irakban gyakoriak a frakcióharcok, az Iszlám Állam terrorszervezet 2017-es kiűzése után pedig a kormányon egymást váltották a Washingtonnal, illetve Teheránnal rokonszenvező politikai erők. Noha az arab országban mind az Egyesült Államok, mind pedig Irán nagyobb befolyásra törekszik, elemzők úgy vélik, a jelenlegi miniszterelnök és kormánya igyekszik egyensúlyozni a globális és helyi nagyhatalmak közt, és semlegességre, valamint szuverenitásának a megőrzésére törekszik.

(MTI)