Orbán Viktor béketerve a nemzetközi figyelem középpontjában
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Tovább erősödhet az ázsiai nagyhatalom tengeri ereje.
Kína újabb, harmadik, az eddigieknél nagyobb, korszerű indító berendezéssel felszerelt repülőgép-hordozót épít - jelentette kedden műholdfelvételekre hivatkozva a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű washingtoni kutatóközpont. A Reuters hírügynökséghez eljuttatott felvételek azt mutatják, hogy a Sanghaj mellett fekvő Csiangnan hajógyárban jelentős munka zajlik egy nagy méretű hajó építése körül. Kína hivatalosan nem erősítette meg, hogy újabb repülőgép-hordozót épít, és a pekingi védelmi minisztérium ezúttal sem reagált a hírre.
A CSIS által ismertetett felvételeken az épülő hajó orra látható, amely lapos, körülbelül 30 méteres felületben végződik, valamint egy 41 méter széles hajótest, amely fölött portáldaruk sorakoznak. A 002-es típusnak nevezett hajó ezek alapján valamivel kisebb lesz majd, mint az Egyesült Államok 100 ezer tonnás repülőgép-hordozói, de nagyobb, mint Franciaország Charles de Gaulle nevű hajója. Matthew Funaiole, a CSIS elemzője szerint a képek nem bizonyító erejűek, de nehéz elképzelni, hogy bármi más lehetne, mint Kína harmadik repülőgép-hordozója.
Kína jelenleg két repülőgép-hordozóval rendelkezik. Az első ilyen hajója egy volt szovjet, ukrán gyártású hajó, amely Liaoning néven teljesít szolgálatot, a másodikat pedig a kínaiak maguk építették az első mintájára, és már elkészült, de még nem állt hadrendbe. Egyik sem rendelkezik gőzkatapulttal, a gépek levegőbe emelkedését az orron kialakított rámpa segíti. Ezért csak bizonyos repülőgépeket tud hordozni korlátozott számban. A 002-es típusú, új hordozót viszont minden bizonnyal a gépeket indító katapultrendszerrel szerelik majd fel.
Egyelőre nem tudni, hogy a 002-es típusú repülőgép-hordozó atommeghajtású lesz-e. Kína jelenleg 10 atommeghajtású tengeralattjáróval rendelkezik, de egyetlen nukleáris hajtású felszíni hajója sincs, és egyes elemzők szerint egyelőre nem is áll készen erre. Ian Storey, a szingapúri ISEAS Yusof Ishak Intézet biztonságpolitikai szakértője arra mutatott rá, hogy ha elkészül az új hajó, akkor Kína minden ázsiai országnál, Japánnál és Indiánál is nagyobb tengeri harci képességekkel fog rendelkezni, ami arra mutat rá, hogy Kína egyértelműen az első számú tengeri hatalom Ázsiában.
(MTI, borítóképünkön a Liaoning látható a vízrebocsátása után)