Kína a harmadik repülőgép-hordozóját építheti

2019. május 08. 06:32

Tovább erősödhet az ázsiai nagyhatalom tengeri ereje.

2019. május 08. 06:32

Kína újabb, harmadik, az eddigieknél nagyobb, korszerű indító berendezéssel felszerelt repülőgép-hordozót épít - jelentette kedden műholdfelvételekre hivatkozva a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű washingtoni kutatóközpont. A Reuters hírügynökséghez eljuttatott felvételek azt mutatják, hogy a Sanghaj mellett fekvő Csiangnan hajógyárban jelentős munka zajlik egy nagy méretű hajó építése körül. Kína hivatalosan nem erősítette meg, hogy újabb repülőgép-hordozót épít, és a pekingi védelmi minisztérium ezúttal sem reagált a hírre.

A CSIS által ismertetett felvételeken az épülő hajó orra látható, amely lapos, körülbelül 30 méteres felületben végződik, valamint egy 41 méter széles hajótest, amely fölött portáldaruk sorakoznak. A 002-es típusnak nevezett hajó ezek alapján valamivel kisebb lesz majd, mint az Egyesült Államok 100 ezer tonnás repülőgép-hordozói, de nagyobb, mint Franciaország Charles de Gaulle nevű hajója. Matthew Funaiole, a CSIS elemzője szerint a képek nem bizonyító erejűek, de nehéz elképzelni, hogy bármi más lehetne, mint Kína harmadik repülőgép-hordozója.

Kína jelenleg két repülőgép-hordozóval rendelkezik. Az első ilyen hajója egy volt szovjet, ukrán gyártású hajó, amely Liaoning néven teljesít szolgálatot, a másodikat pedig a kínaiak maguk építették az első mintájára, és már elkészült, de még nem állt hadrendbe. Egyik sem rendelkezik gőzkatapulttal, a gépek levegőbe emelkedését az orron kialakított rámpa segíti. Ezért csak bizonyos repülőgépeket tud hordozni korlátozott számban. A 002-es típusú, új hordozót viszont minden bizonnyal a gépeket indító katapultrendszerrel szerelik majd fel.

Egyelőre nem tudni, hogy a 002-es típusú repülőgép-hordozó atommeghajtású lesz-e. Kína jelenleg 10 atommeghajtású tengeralattjáróval rendelkezik, de egyetlen nukleáris hajtású felszíni hajója sincs, és egyes elemzők szerint egyelőre nem is áll készen erre. Ian Storey, a szingapúri ISEAS Yusof Ishak Intézet biztonságpolitikai szakértője arra mutatott rá, hogy ha elkészül az új hajó, akkor Kína minden ázsiai országnál, Japánnál és Indiánál is nagyobb tengeri harci képességekkel fog rendelkezni, ami arra mutat rá, hogy Kína egyértelműen az első számú tengeri hatalom Ázsiában.

(MTI, borítóképünkön a Liaoning látható a vízrebocsátása után)

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
br-o
2019. május 08. 13:06
Az látszik, hogy van pénzük. Szerencsére szaktudásuk még nincs. Ez a 60-as évek szintje.
Természetes Orbánizmus
2019. május 08. 09:23
Erőegyensuly mely kialakúlni látszó ez tehát csak előnyös fordulat melyként értelmezhető!
Esvány
2019. május 08. 07:46
Nem értem a rácsodálkozást. Kína mint a világ második gazdasági hatalma, meg kell hogy védje érdekeit otthon és az egész világban (a szállítási útvonalak mentén, a nyersanyagforrásoknál, a külföldi befektetéseinél, stb.). Ez nyilvánvalóan fegyverkezéssel jár.
KannibálTatárÚr
2019. május 08. 07:35
Vmikor a hatvanas években láttam egy filmet a repülőgép-hordozókról. Szegény repülőgépek és főként pilóták hullottak a tengerbe felszálláskor. Már a moziban felvetődött bennem: miért nem csinálnak a kifutó végén egy emelkedőt? Ez feldobná a repülőt és nem esne a vízbe. Az ötlet viszont annyira egyszerű volt, hogy arra gondoltam: vmi - amire én nem gondolok - nem teszi lehetővé a megoldást. Aztán vmikor a 90-es években olvastam: egy konstrüktőrnek vmikor a 80-as években óriási ötlete támadt: rámpát kell csinálni a kifutó végén. Nagyon rossz érzéseim voltak: ha az ötlettel a 60-as években jelentkeztem volna, nagy feltaláló lehetnék és biztos kitanítottak volna hajótervezőnek. Így maradtam ami vagyok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!