Az ENSZ migrációs csomagja körüli viták miatt végül beadta lemondását a belga miniszterelnök. Charles Michel a tiltakozás ellenére is alá akarta írni az egyezményt – kormánya viszont hirtelen kisebbségbe szorult.
Bejelentette lemondását kedden Charles Michel belga miniszterelnök, miután a kormánya kisebbségbe szorult amiatt, hogy az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt kilépett a koalícióból az ENSZ migrációs csomagja feletti vita miatt. –
Michel a parlament előtti beszédében közölte, hogy még este személyesen benyújtja lemondását Fülöp belga királynak. A Le Soir című helyi lap friss értesülései szerint a legvalószínűbb, hogy az uralkodó nem dönt rögtön arról, hogy elfogadja-e a lemondást, hanem egyeztetni fog a pártokkal, megpróbálva közöttük „megtalálni a közös nevezőt".
Jövő májusban lesznek választások Belgiumban, így szakértők szerint az is a lehetőségek között van, hogy a király arra kéri Michelt, hogy korlátozott jogkörökkel ugyan, de maradjon a posztján egy ügyvivő kormány vezetőjeként, de újabb koalícióalakítás, illetve akár előrehozott választás is lehet.
Több párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a kisebbségi kormány ellen, Michel azonban ezt ellenezte, inkább az ellenzéki erők külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatni szerette volna a politikai munkát a legfontosabb ügyekben a jövő évi választásokig.
Michel elmondta, meggyőződése, hogy ez szolgálta volna leginkább az állampolgárok érdekeit, a javaslatát azonban szerinte „meg sem hallgatták", így nem volt más választása, mint a lemondás.
Az ország legnagyobb pártjának számító N-VA azután lépett ki a koalícióból, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját. Erről parlamenti szavazást is tartottak, amelyen a képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az egyezményt.
Az egyezmény jóváhagyási folyamatából Ausztrália, az Egyesült Államok és Izrael mellett több európai uniós tagország, köztük Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is kilépett végül. A világszervezet 193 országa még 2016-ban egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.
Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, illetve nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.
(MTI)
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita. A fejlődő országok ugyan évi 1300 milliárd dolláros átállási támogatásra kaptak ígéretet, ténylegesen csak 300 milliárdot szavaztak meg a fejlett országok. A jóváhagyott pénzek ütemezése is kérdéses.
„Ez az igazi szolidaritás, nem a migránskvóták” – mutatott rá a Fidesz EP-képviselője.
A hírügynökség szerint meglehetősen hideg tél elé nézhet az öreg kontinens.
Még Jean-Claude Juncker testületét sem, pedig ő sem volt népszerű vezető.
Migránsbetelepítési kvóta, Ukrajna teljes mellszélességgel való támogatása, jogállamisági csendőrködés, mindez Magyar Péter asszisztálásával.
Zűrzavaros meghallgatások után szerdán szavaz az Európai Parlament arról, hajlandó-e elfogadni az Európai Bizottság elnökének csapatát.
Meg kell mutatni, hogy létezik olyan Európa-pártiság, amely nem föderalista, tiszteli a sokféle európai nemzet szuverenitását – mondja Szájer József. Becsapta-e a választókat politikusként? Hogyan reformálná meg az uniót? Mit szól a belpolitikai fejleményekhez? Interjú a Szabad Európa Intézet közéletbe visszatérő igazgatójával.
Az ukrán elnök a hét elején egy nemzetközi konferencián arról beszélt, minden esély megvan arra, hogy jövőre véget érjen a háború.
