A választás, ami alapvetően megváltoztathatja Ázsia jövőjét

„Abe maradt, viszont mivel a kampány jórészt a védelmi ügyekről szólt, most úgy érezheti, megkapta a felhatalmazást régi álma megvalósításához, a japán alkotmány módosításához.

Ami Nyugaton az abortusz, a migráció és a transzszexuális oroszlánfókák jogai, az Japánban az alkotmány 9. cikkelye – ez az a kérdés, amihez képest az emberek meghatározzák politikai identitásukat. E cikkely kimondja, hogy Japán örökre lemond a hadviselés jogáról, és nem tart fenn szárazföldi, tengeri vagy légi haderőt.

Nos, Japánnak természetesen van hadserege, nagyobb is, mint például Franciaországnak, csak ezt nem hadseregnek hívják, hanem Önvédelmi Erőknek. De mégiscsak zavaró, hogy folyton kerülgetni kell a 9. cikkelyt, ezért sokan szeretnék az alkotmányt megváltoztatni, az észak-koreai és a kínai fenyegetésre, illetve Donald Trump Amerikájának megbízhatatlanságára hivatkozva. Mások viszont az utolsó töltényig harcolni fognak, hogy a békealkotmányt megvédjék. Ehhez nemcsak a parlament két házában kell kétharmados többség – ezzel Abe eddig is rendelkezett –, hanem népszavazásnak is jóvá kell hagynia az alkotmánymódosítást. Ez igen kockázatos, de mostani győzelme után Abe jó eséllyel kezdeményezni fogja, hogy a 9. cikkelyt átkalapálják.

Ha viszont Japán szakít a pacifizmussal, és nyílt fegyverkezésbe kezd, az csúnya reakciókat válthat ki Kínában és Észak-Koreában. A japánoké a világ harmadik legnagyobb gazdasága, s ha ennek megfelelően kezdenek hadseregre költeni, az alapvetően változtatja meg az erőviszonyokat a térségben.”