Két év alatt megduplázódott a menekültek és menedékkérők száma Németországban

Két év alatt megduplázódott és meghaladta a másfél milliót a Németországban élő menedékkérők és menekültek száma a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki jelentése szerint. A külföldi állampolgárok nyilvántartása (AZR) alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016. december 31-én. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki.

Az elutasított menedekkérők 75 százaléka maradt

A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot. A csoport nagyjából fele, 872 ezer fő rendelkezik valamilyen menedékjogi státusszal, túlnyomó többségük – 600 ezer fő – korlátozott időre. A második legnagyobb réteget 573 ezer fővel a menedékkérők teszik ki, vagyis azok az emberek, akiknek a státuszáról még nem döntött a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

A nyilvántartásban 158 ezer elutasított menedékkérő is szerepel. Nekik alapesetben távozniuk kellene az országból, de 75 százalékuk - 118 ezer fő – egyelőre mégis maradhat, mert valamilyen okból – például betegségre vagy iskolai, szakmai képzésre hivatkozva – felfüggesztették a távozásra kötelező határozatot. A csoport majdnem teljes egészében az ország nyugati részén vagy Berlinben lakik. Az ország keleti részén, a volt NDK területén a fővárost leszámítva csupán 15 százalékuk lakik.

A csoport majdnem kétharmada, 64 százaléka férfi, ami meghaladja a Németországban élő külföldiek teljes körét jellemző 53 százalékot, és a németországi lakosság egészében regisztrált 49 százalékot. A csoport átlagéletkora 29 év 4 hónap, a menekültügyi rendszer révén Németországban tartózkodók így jellemzően jóval fiatalabbak, mint az országban élő külföldiek vagy a teljes lakosság  általában; a külföldiek átlagéletkora 37 és fél év, a teljes lakosságot tekintve pedig 44 év és 2 hónap az átlagéletkor.

A szíriaiak vannak a legtöbben

Nagyjából minden második menekült vagy menedékkérő a három fő származási országból érkezett: a szíriaiak vannak a legtöbben, 455 ezren, utánuk az Afganisztánból származók következnek 191 ezer fővel, majd az irakiak 156 ezer fővel. A menedékjogi kérelmük elbírálására várók között a legnagyobb csoportot az Afganisztánból érkezők alkotják 129 ezer fővel, az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportjai Európából, a Balkánról érkeztek, 17 ezer Szerbiából, 15 ezren Albániából.

A külföldi állampolgárok nyilvántartását 1967 óta vezetik. A regiszterben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldieket, illetve a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.

A Destatis közleményében kiemelte, hogy az AZR alapján készített kimutatás és a tényleges adatok között lehet eltérés, mert a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben ismeretlen számú menedékkérőt többször is regisztráltak a befogadóállomásokon, és a vizsgált időpontban, 2016. december 31-én szerepelt a nyilvántartásban 392 ezer olyan külföldi, akikről nem lehetett megállapítani, hogy beletartozik-e az országban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodók csoportjába.

(MTI)