A volt elnök szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy az oroszok ellopták volna Clintontól a választást.
„Úgy gondolom, hogy a média keményebb Trumppal, mint bármelyik másik elődjével. Úgy érzik, minden további nélkül mentálisan zavartnak nevezhetik őt” – véli Jimmy Carter. Az Egyesült Államok 1976-ban megválasztott demokrata elnökével a The New York Times közölt interjút, melyben Carter a külpolitikai problémák mellett az amerikai közéletet napjainkban uraló témákra is kitért.
A kilencvenhárom éves ex-elnök így érintette a konföderációs emlékművek kérdését is, elárulva: egyik felmenője a déliek oldalán vett részt a gettysburgi csatában. Carter nem gondolja, hogy a Stone Mountainbe vésett konföderációs dombormű „rasszista szándékú” lenne, ugyanakkor megérti, hogy a feketék ellenszenvvel viseltetnek az ilyen emlékművek iránt. A probléma megoldása Carter szerint az lenne, hogy magyarázó feliratokat helyeznek el a szobrokon. Arra a kérdésre, hogy Trump elmélyíti-e a faji ellentétet, Carter igennel válaszolt, ám hozzátette: Trump „talán nem szándékosan” teszi ezt.
Carter azokról az NFL-játékosokról is kifejtette a véleményét, akik a himnusz alatt letérdelve tiltakoznak a feketék elleni rendőri erőszak ellen. „Azt gondolom, más módját kellene találniuk annak, hogy tiltakozzanak. Jobb szeretném, ha minden játékos állna az amerikai himnusz alatt” – jelentette ki. Carter kifejtette: nem nyugtalanítja a Trump-Putyin-kapcsolat, és szerinte „semmi bizonyíték nincs arra”, hogy az oroszok ellopták volna Hillary Clintontól a választást. Carter elmondta: feleségével Bernie Sandersre szavaztak a demokrata előválasztáson. Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama elnöksége vége óta hatalmas összegekért tart beszédeket, a volt elnök nem kívánt elítélőleg nyilatkozni, azonban hangsúlyozta: ő annak idején leszögezte, hogy Harry Truman példáját követi, és nem igyekszik meggazdagodni az elnöksége farvizén.
A beszélgetés során az észak-koreai válság is szóba került. Carter kijelentette: ma is szívesen vállalna olyan diplomáciai missziót, mint 1994-ben, amikor Phenjanba repült, hogy Kim Dzsongillel tárgyaljon, erről pedig tájékoztatta is Trump nemzetbiztonsági főtanácsadóját, H. R. McMastert. Carter hozzátette: aggasztja a koreai helyzet, Kim Dzsongunt ugyanis kiszámíthatatlanabbnak találja, mint apját.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A háttérben készülő döntés következményei beláthatatlanok lehetnek.
Ők a következők.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
