Volt FBI-vezér: Oroszország beavatkozott az amerikai elnökválasztásba

James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) elbocsátott igazgatója szerint nem fér kétség ahhoz, hogy Oroszország beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba. 

Az FBI volt igazgatója a szenátus hírszerzési bizottsága előtti csütörtöki, nyilvános meghallgatáson, a szenátorok kérdéseire válaszolva fejtette ki álláspontját az orosz beavatkozásról, valamint Donald Trump elnökhöz fűződő viszonyáról. Comey hangsúlyozta: nem fér kétség ahhoz, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os elnökválasztási folyamatba, s az FBI 2015 nyarától tisztában is volt az orosz kibertámadások tényével. 

Mi az FBI-ban

A volt FBI-igazgató leszögezte: Donald Trump elnök nem akarta befolyásolni őt az orosz szálak vizsgálatában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormányzat többször is megpróbálta lejáratni őt és az FBI-t, azt állítva, hogy zűrzavar uralkodik a szervezetben. Comey sok tekintetben megerősítette szerdán nyilvánosságra került – a szenátus hírszerzési bizottságának előzetesen megküldött – nyilatkozatát, amelyben már jelezte, hogy Trump elnök nem próbálta meg befolyásolni az FBI Oroszországgal és az úgynevezett orosz szálakkal kapcsolatos nyomozásait. A nyilvános meghallgatáson Comey leszögezte: Donald Trump ellen nem folyt vizsgálat az orosz szálak ügyében. 

A volt igazgató elmondta: többször találkozott és beszélt telefonon Donald Trumppal, aki ugyan felvetette neki, hogy Michael Flynn, a lemondásra kényszerített volt nemzetbiztonsági főtanácsadó jó ember, de nem rendelte el a Flynn ellen folyó vizsgálat felfüggesztését. Ő viszont az elnök Flynnt dicsérő szavait úgy értelmezte. Hozzátette: a Fehér Ház Ovális Irodájában Trump elnökkel folytatott beszélgetésének Flynnre vonatkozó részletei meghökkentették Az egyik republikánus szenátor konkrétan fel is tette a kérdést, vajon Trump utasította-e őt a Fynn elleni vizsgálat felfüggesztésére. Comey szerint Trump ezt nem mondta, de mint hozzátette: „én utasításnak fogtam fel azokat”. A volt FBI-igazgató fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Trumppal való találkozókat, illetve beszélgetéseket nem ő kezdeményezte. 

A lojalitás kérdése

Comey két alkalommal is hazugsággal vádolta meg a Fehér Házat és a kormányzatot. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat tisztségviselői többször is megpróbálták lejáratni őt és az FBI-t, azt állítva, hogy zűrzavar uralkodik a szervezetben. Amikor az egyik szenátor arról kérdezte őt: vajon minek tulajdonítja a május elején történt elbocsátást, Comey azzal válaszolt: valószínűsíti, hogy az Oroszország elleni vizsgálat lefolytatásának módja lehetett az ok. 

A meghallgatáson szóba került a sokszor emlegetett lojalitás kérdése is, vagyis az, hogy Trump elnök közölte Comey-val: ő lojális hozzá, és ezt várja el az FBI vezetőjétől is. Comey helyett az egyik szenátor szögezte le: az FBI igazgatója mindig politikai kinevezett, de az amerikai alkotmány értelmében független a Fehér Háztól. 

A meghallgatáson a volt igazgató kijelentette: ő személyesen soha nem állt kapcsolatban a sajtó munkatársaival, egyik barátját kérte meg a Trump elnökkel folytatott megbeszéléseiről készült feljegyzései tartalmának kiszivárogtatására a sajtónak. Hozzátette: úgy gondolta, magánemberként megteheti a nem titkosított feljegyzések tartalmának megosztását. Comey elmondta: ha Donald Trump rögzítette a beszélgetéseiket, örömmel venné, ha nyilvánosságra hozná őket. 

A meghallgatás helyi idő szerint csütörtökön délután zárt ajtók mögött folytatódott.

(MTI)