Tényleg változóban a világrend, de vajon mivel fog ez járni és mennyire lesz mély a változás? Mi lesz a brit előrehozott választásokon és hogyan fog lefolyni az EU-ból való kilépés? Többek között erről vitatkozott a Mathias Corvinus Collegiumban két brit szakértő, John O'Sullivan és Malcolm Gillies.
John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke, Margaret Thatcher volt tanácsadója, valamint Malcolm Gillies, a Mathias Corvinus Collegium vendégprofesszora, a City University London volt rektora vitatkoztak a Brexitről, a brit előrehozott választásokról és a változó európai helyzetről a budapesti Mathias Corvinus Collegiumban szerdán.
Repedezik az EU és sok európai állam is
Malcolm Gillies szerint valóban változás van a nyugati politikában: sokfelé tapasztalható az elfordulás a liberalizmustól. És ahogy 1989 előtt se gondolták sokan, hogy gyorsan véget érhet a kétpólusú világ és a kommunizmus; úgy az utóbbi időben sem hitték el sokan, hogy gyorsan véget érhet az elmúlt negyed évszázad világrendje.
Európában is sok változás történik, lásd az EU válságát, a regionális csoportérdekek megjelenését (visegrádi négyek), mintha több Európa alakulna ki a szemünk láttára – folytatta Gillies. De nem csak az EU van válságban, egyes államok rendje is repedezik, lásd Nagy-Britannia esetét Skóciával, vagy Spanyolországét Katalóniával. Gillest ezért nem is lepi meg, hogy Theresa May brit miniszterelnök az előrehozott választással erős mandátumot szeretne a politikájának folytatására.
S hogy a Brexit egyáltalán miért történt meg? John O'Sullivan szerint a Brexit egy példája az európai társadalmakban megerősödő ellenállásnak az eddigi rendszerrel szemben. De Nagy-Britanniának azért van egy saját hagyománya ebben, mivel az EU-szkeptikusságnak több évtizede erős tábora van a brit közvéleményben. Más európai országokkal szemben Nagy-Britanniában az európai közösségbe való, hetvenes évekbeli belépés óta folyamatosan volt egy 30-40 százalékos tábor, amely mindvégig szkeptikus maradt az elköteleződéssel szemben.
Kívül vagy belül?
London és Brüsszel együttműködése mindvégig kényelmetlen volt, a britek rendre külön utakon akartak járni. Sokan mondták, hogy előbb vagy utóbb a briteknek el kell döntenie, kívül vagy belül akarnak-e lenni. És a britek soha nem mondták ki, hogy ők elsősorban európaiak, és csak másodsorban britek. 2016-ban pedig úgy döntöttek, hogy kilépnek a közösségből. O'Sullivan mindenesetre úgy véli: az Európai Unió nem fog felbomlani, csak új alapokra helyeződik majd a közösség.
Az európai közhangulatának átalakulása kapcsán a Danube Institute elnöke azt fejtegette: a demokrácia régen egyszerűen a többség uralmát jelentette, míg a 20. század végére megerősödtek a többséget korlátozó liberális demokratikus intézmények, amelyek egyre inkább meghatározták a demokráciák irányát.
O'Sullivan szerint
A cél az, hogy a többség szava újra megjelenjen. Ez a folyamat John O'Sullivan szerint fájdalmas lesz. A jelen két fő feladata a nemzeti szuverenitás és a demokrácia visszaépítése.
Szerinte a Brexit kapcsán a brit nép arról döntött, hogy ugyan egy kényelmetlenebb, de önkormányzó demokráciában, vagy egy prosperáló, ámde nemzetközi szervezeteknek kitett, korlátozott szuverenitású országban éljenek.
Malcolm Gillies ennél prózaibb okokat sorolt fel a Brexit ügyében: az EU biztosította négy fő szabadság, és ezen belül is az emberek szabad mozgása s annak kritikája mentén tematizálódott a Brexit-vita. A britek arról döntöttek, akarják-e az emberek szabad mozgását és ezzel a szabad beáramlást a brit földre.
Van tétje a brit előrehozott választásnak
A minap bejelentett, előrehozott parlamenti választásokról szólva John O'Sullivan arról beszélt: igaz ugyan, hogy Theresa May korábban tagadta az előrehozott választások kiírását, de a miniszterelnöknek joga van a megváltozott körülmények közepette megváltoztatnia a véleményét. A választáson a konzervatívok nagy győzelme várható, de azért vannak tétjei a voksolásnak: a Brexit-ellenes szavazók még mindig megakadályoznák a kilépést, ami amúgy is a különböző eljárások, bírósági ügyek miatt akár 5-10 éves folyamattá nyúlhat. A britek most igazából a Brexit megvalósulásáról döntenek. A demokrácia logikája szerint a Brexit visszadordíthatatlan, de soha nincs előre biztos kimenetelű szavazás - fogalmazott a Danube Institute elnöke.
Malcolm Gillies ehhez azt fűzte hozzá: Theresa May bizonyosságot akar, de szinte az összes párt ezt szeretné, ezért is támogatták szinte egy emberként az előrehozott választások kiírását. Maynek most nincs erős mandátuma sem a Brexit levezénylésére, sem az ország irányítására. A választással ezt a hitelességet szeretné megteremteni. Szerinte a voksolás érdekes kérdése lesz, hogy a vállaltan EU-párti liberális demokraták vissza tudnak-e erősödni, akár a konzervatívok rovására-
Azzal kapcsolatban, hogy Theresa May arról beszélt: a brit nép összezárt, de a Westminster, vagyis a politikai elit nem, Gillies azt mondta:
A skót kérdés nem oldódott meg – ő például szeretne új népszavazást és skót függetlenséget is. Az északír probléma is újra éledezik a Brexit kapcsán.
John O'Sullivan, aki maga is részben ír származású, nem fél attól, hogy az északír polgárháborús állapotok visszatérnek. Ezt szerinte már egyik fél sem akarja újraélni. És úgy véli: a skót függetlenség ügye is túl van már a zenitjén: volt népszavazás a kérdésben és a többség elutasította azt. Szerinte a skót nacionalizmus egyébként is szocialisztikus, jóléti politikával párosul, és egy független Skócia nem tudna olyan jóléti hálót fenntartani, mint az egyesült Nagy-Britannia.
És időközben Angliában O'Sullivan szerint a politika ötpártrendszerré alakult, ahol jelenleg a Konzervatív Párt magasan kiemelkedik a többi vetélytársa fölé, ami magával hozhatja azt is, hogy huzamosabb ideig konzervatív vezetése lesz az országnak.
Az EU nem fog megszűnni
S hogy a brit fejlemények milyen kihatással lesznek a kontinens helyzetére? O'Sullivan szerint a Brexit után a britek legfeljebb baráti tanácsokat adhatnak a jövő EU-jának – viszont a NATO-ban nagyon is erős és szoros majd a védelmi együttműködés. Szerinte az EU nehéz időszakon megy most keresztül, de nem fog megszűnni és a populista hullám sem fog mindent átrendezni.
Malcolm Gillies pesszimistább ennél: szerinte Nagy-Britannia alternatívát mutat az EU tagállamainak, hogyan lehet kilépni és az EU-n kívül tovább létezni. Ez viszont egyáltalán nem lesz könnyű folyamat: mivel példa nélküli a kilépés, ezért sok részlet még csak most alakul ki, most fog kiderülni róla. Feltette a kérdést: hogyan teremt újra önálló kereskedelmi politikát Nagy-Britannia, ha negyven éve Brüsszel határozta meg azt. Gilles szerint a brit kormány új-zélandi tanácsadókkal dolgozik együtt, akik átadják a tudást, hogyan is kell önálló kereskedelempolitikát csinálni. És persze a jogi folyamat is nagyon bonyolult, hogyan is kellene a negyven évnyi közösségi joganyaggal átitatott brit törvénytárat kigyomlálni. „Ez az újraszabályozás egy rémálom lesz” – zárta szavait Gillies.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Óriási fordulat az uniós fővárosban! Miközben az Európai Bizottság dollármilliókat von meg a saját EU-párti propagandistáitól, a fősodratú sajtó is kénytelen volt fejet hajtani a magyar konzervatív agytröszt előtt. A Politico kerek perec leírta: az MCC megkerülhetetlen erővé vált Brüsszelben.
„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.
„Ideje újragondolni az átlagbérek mítoszát.”
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
Szuverenitás, kettős mérce és a háború árnyékában formálódó Európa képe. J.D. Vance szerint a magyar függetlenség megőrzése kulcskérdés, miközben az unió béketörekvésének hiánya egyre súlyosabb következményekkel jár, Európa politikai működése pedig súlyos válságtüneteket mutat.
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
