Kivonul az USA a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból

Donald Trump aláírta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból (TPP). Az elnöki rendelettel Donald Trump a választási kampányban tett egyik ígéretét váltja valóra, s ezzel az Egyesült Államok elhagyja a csendes-óceáni térség 12 országát összefogó szabadkereskedelmi együttműködést. Az aláírás után Trump leszögezte: a TPP felmondása „nagyszerű hír az amerikai dolgozó emberek számára”.

Az Obama-kormányzat éveken keresztül tárgyalt a megállapodásról, amelyet Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, az Egyesült Államok és Vietnám képviselői 2016. február 4-én Aucklandben írták alá. A TPP jövője azonban kérdésessé vált, miután Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, mivel kampányában többször is hangoztatta, hogy mihamarabb felmondja azt, mert inkább kétoldalú megállapodásokat kötne a TPP helyett. 

A TPP-megállapodás életbe lépésének az a feltétele, hogy minden ország ratifikálja, vagy két évvel az aláírás utánig legalább az aláírók együttes hazai össztermékének (GDP) 85 százalékát adó országok emeljék be azt hazai jogrendjükbe. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nélkül nem jöhet létre a szabadkereskedelmi övezet, ugyanis a 12 ország együttes GDP-jének 60 százalékát az amerikai gazdaság állítja elő. 

Abe Sindzo, japán miniszterelnök – aki a TPP nagy támogatója – a minap leszögezte: a TPP-nek az Egyesült Államok nélkül semmi értelme. A PTT 12 ország 800 millió lakosát és a világgazdaság 40 százalékát foglalta volna magában, a világkereskedelemben való részesedése pedig elérte volna 25,9 százalékot. Korábban közölt elemzői vélemények szerint, ha nem lép életbe a megállapodás, várhatóan felértékelődik Kína szerepe a csendes-óceáni térség kereskedelmének alakításában.

Az Ovális Irodában tartott ceremónián az amerikai elnök más rendeleteket is aláírt, köztük azt, amely munkaerő-felvételi tilalmat rendel el a szövetségi adminisztratív munkahelyekre. Harmadik rendeletében pedig megtiltotta azoknak a nem-kormányzati szervezeteknek a szövetségi támogatását, amelyek támogatják az abortuszt.

A rendelet úgy fogalmaz: a családtervezéssel foglalkozó nem-kormányzati szervezetek csakis akkor kaphatnak amerikai szövetségi támogatást, ha beleegyeznek, hogy nem „népszerűsítik” az abortuszt, illetve pácienseiket megfelelő információkkal látják el az abortuszt és következményeit illetően. A rendelet nem csupán az amerikai, hanem a külföldi nem-kormányzati szervezetekre is érvényes.        

Ilyen rendeletet Ronald Reagan elnök vezetett be elsőként. Döntését Bill Clinton semmisnek nyilvánította, ám George W. Bush ismét bevezette a rendelkezést, amelyet  Barack Obama elnöksége első napjaiban azonnal törölt.        

Jeanne Shaheen, New Hampshire állam demokrata párti szenátora máris jelezte: még a héten benyújtja tervezetét, amely az elnöki rendelet visszavonását indítványozza majd. (MTI)