Elszámolási vitába került egymással a KSH és az Eurostat. Az unió statisztikai hivatala azt kéri, hogy az Eximbankot sorolják át államháztartáson belüli intézménnyé. Ha ez megtörténik, az utóbbi évek államadóssága jelentősen emelkedhet, mivel több százmilliárdos tételről van szó.
Hivatalos vitában állnak egymással a magyar hatóságok és az európai unió statisztikai szervezete, az Eurostat – írja a Portfolio.hu. Az Eurostat azt javasolja, hogy sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre az Eximbankot. Ha a magyar kormány számára kedvezőtlen ítélet születne, az jelentősen megnövelné a korábbi évek államadósságát, így egyes években szinte stagnálna az államadósság. A besorolási döntés több száz milliárd forintot érint.
Az Eurostat a Portfolionak hivatalosan is elismerte, hogy egyeztetnek a Központi Statisztikai Hivatallal, amelynek évente kétszer, április elsején, és október elsején kell adatot küldenie az Eurostatnak az államadósság nagyságáról. Az átsorolásra a nemzeti számlák összeállításának 2014-ben bevezetett módszertana ad lehetőséget, amelyben „foglyul ejtett pénzügyi intézmény” tétel alatt számolná el az EU statisztikai hivatala az Eximbankot.
Az államadósság-növelő hatás attól függ, hogy az Eurostat a bank mérlegének forrásoldalán szereplő tételeiből mit tekint az államadósságot terhelő tételnek. A pénzügyi lap szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a bank külső forrásállományát, kötelezettségeit számolja el az Eurostat államadósságként. Az, hogy ez mekkora növekedést okozna az államadósságban, nagyban függ az egyes évektől, azonban 2014-ben például 572 milliárdos államadósság növekedést okozna, ami a GDP arányában 1,78 százalékkal növelné az adósságrátát.
A lap szerint az ügy régebb óta húzódik, és az Eximbank elszámolását már régóta vizsgálja az Eurostat, így vélhetően az uniós statisztikai intézmény biztos a dolgában. A Portfolio ezért valószínűbbnek tartja, hogy a kormány államadósság-növelő tételként el fogja számolni az Eximbank kötelezettségeit. Ha a kormány erre nem hajlandó, akkor az Eurostatnak két lehetősége van: jelzi, hogy fenntartásai vannak, illetve módosítást hajthat végre. Előbbi azt takarja: a statisztikai hivatal jelzi, hogy bizonyos ügyletek elszámolása nem vagy nem megfelelően történt meg az adott tagállam költségvetésében. A módosítás ennél súlyosabb, hiszen abban az esetben az Eurostat egyszerűen átírja a magyarok által küldött adatot. Magyarország 2004-es EU csatlakozása óta ilyen még nem történt, ezért is az a várakozás, hogy a kormány el fogja számolni az Eximbank kötelezettségeit, ami jelentősen emelné a magyar államadósságot.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
Az izraeli miniszterelnök ellen csütörtökön adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Törvényszék.
