Nem engedi ki az eurózónából Görögországot az EU

Pusztán egy folyamat első lépésének nevezte kedden, az Európai Parlament (EP) gazdasági bizottságában Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke azt a listát, amelyet saját bevallása szerint hétfőn késő este kapott meg Athéntól, s amely a görög mentőprogram intézkedéseinek átalakítására vonatkozik. Az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán elnöklő Dijsselbloem közölte azt is, hogy egyelőre nem tud sem pozitív, sem negatív véleményt alkotni róla, mert a korábban trojkának nevezett három intézmény még értékeli a javasolt intézkedéseket. Elmondta, hogy ha az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap egybehangzó pozitív értékelést ad, akkor az eurócsoport telefonkonferencián dönt majd a lista támogatásáról.

A holland pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy az új görög kormány elkötelezett a reformok mellett. Kijelentette azt is: a „Grexit”, Görögország kilépése nem volt napirenden, arról nem folyt eszmecsere, nem is hajlandó felkészülni erre az eshetőségre.

„Együtt maradunk, ez az én kötelezettségvállalásom” – jelentette ki Jeroen Dijsselbloem, aki szerint teljes mértékben haszontalan vissza-visszatérni arra, hogy egy-egy ország kilép-e, mert az euróövezetbe túl sok politikai tőkét és erőfeszítést fektettek már. „Néhány ország még gazdaságilag sérülékeny, de erre nem az a válasz, hogy elhagyják az euróövezetet, azt a védelmet és támogatást, amit jelent. A válasz az, hogy az eurót használó és uniós partnerekkel együttműködve fel kell számolni a gyengeségeket a gazdaságban és a kormányzat működésében. Sok még a tennivaló, de meg fogjuk csinálni” – hangsúlyozta a holland pénzügyminiszter.

Az eurócsoport elnöke először reagált nyilvánosan a görög választások kimenetelének tiszteletben tartását követelő hangokra, mint mondta: az valóban a görög választók akaratát tükrözi, ám az eurócsoportban 19 pénzügyminiszter foglal helyet, akik mind felelősek a saját parlamentjeik és választópolgáraik előtt. Nem csak a görög választók akaratát kell tiszteletben tartanunk – jelentette ki Dijsselbloem. „Téved, ha azt gondolja, hogy egyetlen választás eredménye átírhatja azt, ahogyan az eurózónában vagy az Európai Unióban dolgozunk. Ez nagyon furcsa értelmezése a demokráciának” – válaszolta egy ezt számon kérő EP-képviselőnek Dijsselbloem.

A politikus nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy az Athén megmentésére kidolgozott mentőprogram megbukott. Mint mondta: visszatérhet a növekedés, és a gazdasági mutatók egészen az új kormány megválasztásáig javultak, és csak azt követően kezdtek ismét romlani. Hozzátette: most az új görög kormányon a sor, hogy kihasználja a programban rejlő rugalmasságot, egyes nemkívánatos intézkedéseket más, de ugyanolyan fiskális hatású lépésekre cseréljen, és ráüsse a maga bélyegét a mentőprogramra. Hangsúlyozta ugyanakkor, ha most lazul a költségvetési szigor, és a fiskális fenntarthatóságot háttérbe szorítják, akkor az államadósság sem lesz fenntartható. Dijsselbloem kijelentette, hogy Athén nem változtathatja meg egyoldalúan a kitűzött költségvetési célokat. Rámutatott arra is, hogy a reformfolyamat nem pusztán salátatörvények parlamenten való áterőltetéséből áll, az átalakításokat végre is kell hajtani.

Arról, hogy az új görög kormány a választások utáni „konfrontációt" követően a múlt héten végül mégis a program és a mentőcsomag meghosszabbításáért folyamodott, a holland pénzügyminiszter elmondta: az eurócsoport nem kényszerítette Görögországot, ha fel akartak volna hagyni a program végrehajtásával, arra is lehetőségük lett volna. A politikus arra is kitért, hogy nem helyes, ha egy ország a saját problémáiért az euróövezet egy olyan másik államát hibáztatja, amelyik gazdasági értelemben jól teljesít. „Európát se hibáztassák olyan problémákért, amelyek réges-régóta léteznek, és amelyeket réges-régen meg kellett volna oldani” – hangoztatta az eurócsoport elnöke.

A holland pénzügyminisztert egy képviselő a görög államadósság felülvizsgálatának lehetőségéről is kérdezte, mert a múlt heti, Görögországról szóló eurócsoport-nyilatkozat erre is tett utalást. Jeroen Dijsselbloem tudatta, hogy ennek feltételei is vannak; a szöveg szerint az eurócsoport megfontolhatja a görög adósság fenntarthatóságának kérdését, ha egyrészt ehhez egyáltalán pótlólagos intézkedések szükségesek, valamint, ha Athén folyamatosan tartja az elsődleges költségvetési többletet, és minden vállalását teljesíti, ami viszont egyelőre még várat magára.