Ukrán válság: a történelem rajzolja a jelen konfliktusait

2014. március 12. 11:26

Vajon milyen mélyek az Ukrajnán keresztülhúzódó törésvonalak? Van-e hatása a történelmi határoknak a mai konfliktusokra? Eláruljuk: van.

2014. március 12. 11:26
Szilvay Gergely

Vajon milyen mélyek az Ukrajnán keresztülhúzódó törésvonalak? Van-e hatása a történelmi határoknak a mai konfliktusokra? Eláruljuk: van.

A független Ukrajna mai formájában 1991-ben jött létre, miután kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól, amelynek 1922 óta volt a tagja Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven. A független Ukrán Köztársaság egyébként 1917-ben, az Orosz Birodalom széthullása után alakult meg, de 1922-ben elfoglalta a Vörös Hadsereg.

Kijevet a feltételezések szerint az 5. században alapították, a város 1982-ben ünnepelte alapításának 1500. évfordulóját. Az első jelentősebb államalakulat a 9. század első felében alapított Kijevi Rusz volt, amelynek azonban 882-ig Novgorod volt a székhelye, s csak ezután Kijev. Az első fejedelem Rurik volt (kb. 830-879), a Rurik-dinasztia egészen a 16. századig uralkodott a Ruszban, majd az oroszoknál. A fénykort Bölcs Jaroszláv (1019-1054) uralkodásához szokás kapcsolni, aki viszont három részre osztotta országát a három fia közt. A Kijevi Ruszt saját közös előzményüknek tekintik az ukránok, az oroszok és a fehéroroszok is. Az államalakulatnak ugyanakkor láthatóan csak a legdélibb része tartozik a mai Ukrajnához.

kijevirusz.png

A Reczpospolita lengyel lap egy 2013-as cikke szerint viszont, amelyet az oroszvilag.huismertetett, egy másik koncepciót részesít előnyben, miszerint a Rusznak nincs egyenes ági örököse. A jelenlegi Oroszország előzménye a Moszkvai Fejedelemség, melynek története a tatár hódítás korától kezdődik. „Az orosz politikai rendszer, a szokások, az állam viszonya a polgárokhoz ott alakult ki, és nem a Kijevi Ruszban, amely berendezkedését és kultúráját tekintve közelebb állt Európához, mint a későbbi mongol vazallusok” – írta a lapban Andrzej Talaga.

Szerinte Ukrajna területi és nyelvi-kulturális, egyenes ági felmenője, előzménye a Rzeczpospolitán, a lengyel-litván perszonálunión belül formálódott. Az ukrán identitás a lengyellel együtt, pontosabban azzal szembeállítva fejlődött ki. Az ukrán állam bölcsője a Rzeczpospolitán belüli Hmelnyickij hetmanscsinája, hetmanátusa volt. Ha Ukrajna ezt a történelemszemléletet követné, az geopolitikai választást is jelentene a számára – véli Talaga, aki nem meglepő módon lengyel szemüvegen át nézi a dolgot.

Ukrajnahelye.jpg

Ukrajna1896.png

A Lengyel-Litván Unió, rávetítve a mai Ukrajnára. Jól látszik rajta a hetmanátus, illetve a galíciai területek. Amikor a második világháború után Lengyelországot egy lökéssel nyugatra tolták pár száz kilométerrel, Galícia központja, akkor lett Lviv (avagy Lvov, alias Lemberg, válassza ki mindenki a neki tetszőt) a lengyel Kolozsvár.

hetmans1750.jpg

Ukrán választások, 2004:

Ukraine_ElectionsMap_Nov2004.png

És a kettő együtt. Azt hiszem, nem nagyon kell magyaráznom az összefüggéseket.

ukrajna.jpg

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2014. március 13. 09:53
Szóval a lengyelek bejelentik igényüket Nyugat-Ukrajnára?
Box Hill
2014. március 12. 20:51
"Az orosz történelemben - a legjelesebb történészük, Kljucsevszkíj szavaival - 'belülről van bekódolva a terjeszkedési, a kolonializációs kényszer'". (Forrás: Bebesi György: Az orosz gyarmatosítás néhány elméleti kérdéséhez, és az orosz kolonizáció korai szakasza, ELTE, 2010)
röviden
2014. március 12. 17:03
A Vasöklű Bogdán c. szovjet-ukrán filmre csak ilyen öregek emlékeznek, mint én? A végén prófétikusan a jövőbe nézve megmondja a tutit Ukrajnáról. De komolyra fordítva a szót, az az ország, aminek a neve az ószláv Krajina 'határmenti terület' szóból származik, az sok jóra ne számítson.
Akitlosz
2014. március 12. 16:32
"Vajon milyen mélyek az Ukrajnán keresztülhúzódó törésvonalak?" Reméljük nagyon és elegendően mélyek! Ukrajna egy tákolmány ország. A szovjetek tákolták össze. Mit tettek az ukránok azért, hogy az övék legyen a Krím félsziget, Kárpátalja, Bukovina kelet-Lengyelország? Semmit. Ajándékba kapták az egészet, érdemtelenül. "Eláruljuk: van." Hú! Lelebbent a fátyol eme óriási titokról. Ha nem árultátok volna,el akkor, hülyén haltunk volna meg. Vagy mégsem? Annak a rusznak nem sok köze volt a szlávokhoz. Novgorodot a vikingek alapították, s az országot is. "Galícia központja, akkor lett Lviv (avagy Lvov, alias Lemberg, válassza ki mindenki a neki tetszőt)" Persze természetesen? csak a magyar elnevezést kellett kihagyni a választható nekünk tetsző közül. ILYVÓnak hívják azt a várost a mi nyelvünkön. Nekem ez az elnevezés tetszik, ha már így lehet választani ebben a fene nagy szabad és demokratikus világban. Az mindenesetre jól látszik a térképekből is, hogy kárpátaljának a történelem folyamán Ukrajnához 1946-ig soha semmi köze nem volt. A szovjetek vették el egyrészt azért mert szerettek hódítani, másrészt meg azért sem adták vissza Csehszlovákiának sem, mert közös országhatárt akartak a Szovjetunió és Magyarország között. De nem is ez a dühítő, ez érthető. Ami a "legszebb" az egészben, hogy a mai "nyugat" és ide értve most a mindenkori magyar kormányt is mennyire aggódik a szovjetek !!! által létrehozott országhatárokért és a tákolmány Ukrajna területi egységéért. Holott az EU gyorsabban megszerezhetné és jóval gyorsabban integrálhatná az óhajtott területek jó részét, ha gyorsan felosztanák az ország egy részét Oroszország Lengyelország, Magyarország és Románia között. Középen meghagyva egy nemzeti Ukrajnát Kijev körül. De nem. Az "szép" lesz, ha magyar katonáknak kell küzdeniök azért, hogy Kárpátalja ukrán maradhasson azaz nehogy véletlenül valahogyan magyar legyen, mert akkor a végén még senki nem gyújtaná fel a Vereckei emlékművet. :-( Dicséretes amit az oroszok tesznek a nemzetükért és szomorú, amit a magyarok nem tesznek meg a saját nemzetükért. Még ami nagyon fontos a téma szempontjából, hogy Kárpátalján gyakorlatilag nem is élnek ukránok. Ott többségében ruszinok élnek, akiknek a létét sem ismerik el az ukránok. Autonómia törekvéseiket elnyomják. Azaz a ruszinoknak is sokkal jobb lenne Magyarországon, ahol el lennének ismerve, s akár saját egyetemet is kaphatnának, mint Ukrajnában, ahol ruszinként nem is létezhetnek. Szóval a legesleggyorsabb mód az EU számára a nyugati területek EU-ba integrálására bizony az országhatár módosítás lenne. Ezzel jól járna az EU is, Amerika is, és Oroszországnak sem lenne ellene kifogása, ha cserében elismernék a Krím Oroszországhoz csatlakozását és esetleg Donyeckét is. Ukrajna az eddigi formájában nem fog működni, létezni sem a jövőben, ez igencsak biztosnak látszik manapság. Szóval nem a sínekre kellene kiállni a feltartóztathatatlan orosz vonat megállítására, hanem fel kellene szállni rá és együtt utazni. Tetszik vagy sem (amúgy tetszik) az eddigi Ukrajnának vége. Minél előbb megértik ezt a nyugati politikusok annál jobban járhatnának ők maguk is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!